sabai kolbász és Gyulai páros

Ehető örökség II. Csabai vastag és gyulai páros

Hungarikumokat bemutató cikksorozatunk első részében már említettük a híres csabai és gyulai kolbászt. A két békési ínyencség részletes vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a kolbász- és a paprikatörténelem több ponton is érinti egymást. Csabai vastagkolbász A csabai vastagkolbász története tulajdonképpen a paprika felbukkanásával kezdődik. Csaba városának hentesei már a 18. században is különleges recepteket ismerő, komoly…

Ehető örökség I. Hungarikumok és fűszerpaprika

Bár a hungarikumok fogalma mára már beépült a köznyelvbe, talán mégsem felesleges tisztázni a szó pontos jelentését. Egy 2012-ben elfogadott törvény szerint a hungarikum egy gyűjtőfogalom, mely kivételes értékeivel, megkülönböztetésre méltó, egyedi tulajdonságaival a magyarság csúcsteljesítményét jelöli. Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. A folyamat természetesen azért nem máról holnapra zárul, az ajánlott hungarikumnak…

A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

Spanyol paprika, szegedi paprika? Eredetvédelem 1914-ben

Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…

A palántától a pörköltig. Paprikafeldolgozás 10 lépésben

Kedvenc kiadós, magyaros ételeink – például a töltött káposzta, a halászlé és természetesen a pörkölt – sosem kerülhetnének az asztalra töltött paprika nélkül. A palántától a pörköltig azonban hosszú út vezet. Új poszterünk 10 lépésbe sűrítve tálalja az őrlemény előállításához szükséges hosszú időt és rengeteg munkát. Először is emlékezzünk vissza a kezdetekre. A paprikát nem…

A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged

A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a “paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…

Megjártuk a Múzeumok Majálisát! Élmények a Nemzeti Múzeum kertjéből

Idén 24. alkalommal rendezték meg a Múzeumok Majálisát, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Az eseményt, immár csaknem egy negyedszázada, mindig azzal a céllal szervezik, hogy közelebb hozzák egymáshoz a múzeumi munkatársakat és a múzeumok látogatóit.  Ahogy több mint száz másik intézmény, a Röszkei Paprika Park, a PaprikaMolnár Kft. Paprika Malom és Múzeuma is kapott egy…

Szeged története elképzelhetetlen paprikatörténet nélkül

Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1719. május 21-én III. Károly király szabadalomlevéllel és a jelenleg is használt címerével látta el Szeged városát. Bár a szabad királyi város rangját Szeged ekkor már négy éve birtokolta, III. Károly gesztusa óta május 21-ét Szeged Napjának szokás nevezni. A város története tehát egy igazi mérföldkőhöz érkezett. Az időpont manapság valószínűleg…

Paprika Múzeum Paprika palántázás Szegeden anno

Ültetés napján tilos a déli szunyókálás!

Egyik, tavaszi munkákhoz kapcsolódó, bejegyzésünkben már adtunk néhány tanácsot a magvásárlással és fajtaválasztással kapcsolatban. A magról történő növénytermesztésnek azonban létezik egy alternatívája: A palántanevelés, melyet szintén sokan alkalmaznak, hogy őszre hozzájuthassanak az érett paprikahüvelyekhez. Az ültetés időszaka pedig éppen május közepén aktuális. A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a…

A paprika kalandos útja. Dr Chanca titokzatos szállítmánya

Annak ellenére, hogy a magyar konyha egyik legalapvetőbb kellékének tartják, a paprika amerikai eredetű növény. A kukoricával, dohánnyal, burgonyával együtt csak az Újvilág felfedezése után került Európába, Dr Chanca – Kolumbusz hajóorvosa – kutatói kíváncsiságának köszönhetően. Az Amerika felfedezőjeként számon tartott Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) genovai születésű hajós volt, aki végül spanyol színekben indult el…

Lángoló, csípős zenei élmény. A chili és a basszusgitár

A Paprika&Chili Blog célja a fűszerpaprika mint téma sokoldalú bemutatása. A szakmai posztokon kívül igyekszünk figyelmet fordítani a fűszerhez kötődő kreatív kezdeményezések bemutatására is. Ennek jegyében emlékeztünk már meg a chili dekoratív oldaláról vagy alkalmazási lehetőségeiről a húsvéti készülődés során. Sosem próbálkoztunk azonban még a paprika zenei kötődéseinek felvillantásával. Első hallásra a két fogalom talán…

Születésnapunk van! Április 17-én a második évtizedbe lépünk

A Röszkei Paprika Múzeum ünnepélyes megnyitására 2008. április 17-én került sor. Mikor tavaly az első tíz évet ünnepeltük, visszatekintettünk a kezdetekre és néhány fontosabb mérföldkőre. 11. évfordulónkon ismét néhány kiemelt pillanatra emlékezünk. Hogy is kezdődött? A Szánthó családdal foglalkozó írásunkban már említettük, hogy a Múzeum tulajdonképpen egy hagyaték köré épült. A Szánthó-iratokhoz Molnár Albert jutott…

A szegedi kufa. Ágnes néném esete

A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…

„Elképzelhetetlenül szép” és vadul csípős. Paprikaszagú levegőben VI.

Móricz Zsigmond a Paprikaszagú levegőben következő fejezetében a paprikatermesztők világával és a hasítás mozzanataival ismerkedik. Leírja a szép, piros termések feldolgozásának izgalmas és fájdalmas folyamatát, beszámol a paprikások mindennapi életéről: Szentmihálytelek és Röszke eddig betyárszagú nevek voltak. Szeged határában vannak, de egész községek. A Rózsa Sándor-legenda szálai vannak itt hozzáfonódva minden öreg házhoz. Itt tanyázott „a…

Pusztítás és újjáépítés. 140 éve történt a szegedi nagy árvíz

„Gergő napján gyütt be… Jaj bizony csúnya veszély vót…Nem is gyütt vóna be, de a nagy szél gyütt rá…De mán egy csónikot időnek előtte hoztam, hogy menekülhessek. Osztán gyütt a víz! Gurult, mint a por! Magosan! Bőgött!… No, mondtam is, annyi pénze az Istennek sincs, hogy Szeged városának a kárját kifizesse…” A Móricz Zsigmond szegedi…

Reggel malomtulajdonos, estére volt malomtulajdonos. Leltár a Szánthó-malomról

Egy 2000-ben elfogadott határozat szerint február 25-ét a kommunista diktatúra áldozatinak szentelt emléknapnak tekintjük. A most közölt leltár méltán tanúskodik arról, hogy ezen a napon a Szánthó család is megérdemli a tiszteletadást. A Szentmihálytelek életében oly nagy szerepet játszó Szánthó család emlékét már több cikkben felidéztük. Az először gabona-, majd paprikaőrléssel foglalkozó, Szánthó és Fiai néven…

Album rólunk. Tevékenységünk képekben

Album rólunk…Általában betűkön keresztül üzenünk, és a képek csupán illusztrációk. Ezen a héten azonban fordul a kocka, elsődleges célunk a fotók bemutatása. Az album képei persze egy kevés szöveges kommentárral nyújtanak igazi élményt. Talán annyit bocsájtanánk előre, hogy a válogatás tevékenységünk minden főbb területéből felvillant egy-két pillanatképet. A főszereplő természetesen a fűszerpaprika. A növényt láthatjuk…

A paprika-ribillió vége és a Szánthó család további sorsa

Múlt heti cikkünkben újra foglalkoztunk a mihálytelki malomtulajdonos Szánthó családdal. Szó esett a Szánthó Mihály és Fiai cégről, a jelentős technikai újításnak számító szabadalomról és a család szerepéről a paprikalázadásban. Mai írásunkban arról számolunk be, mi történt a család tagjaival a templom előtt történt összecsapás után, és hogy a későbbiekben milyen lehetőségeik voltak a boldogulásra. A…

Malomalapítás, szabadalom, paprikalázadás. A Szánthó család regényes története

A Szentmihálytelek – és általában az egész szegedi tájkörzet – paprikatermesztéséhez oly szorosan kötődő Szánthó családról születésnapi cikkünkben már említést tettünk. A malomtulajdonos család részletgazdag, precíz és számos területre kiterjedő hagyatéka adta ugyanis a Röszkei Paprika Múzeum létrehozásának ötletét. Mielőtt azonban egy kiállítóhely épült volna az emlékük köré, Szánthó Mihály és fiai élő és rendkívül…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…

Paprikaszagú levegőben. A szegedi Szent Márk tér

A tavalyi évben Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című művéből a szegedi dudásról szóló fejezetet közöltük utoljára. Míg ott Móricz az ősi hangokat eleveníti fel, addig a Mai napokban a jelenkori (vagyis az 1930-as) Szegedről kapott benyomásait összegzi. Utóbbiak között kiemelt helyet foglal el az úgynevezett szegedi Szent Márk tér. Érdekesség, hogy Móricz ez alkalommal a Légy…

130 éve született Obermayer Ernő

Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki. A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti…

A gabonától a paprikáig – Egy iratcsomótól egy múzeumig

Tizedik születésnapunkról már többször is megemlékeztünk, arról azonban eddig nem esett szó, mi adta az ötletet a Múzeum létrehozásához. Egy iratcsomótól jutottunk el a múzeumig. Minden egy hagyaték megvásárlásával kezdődött. A Röszkei Paprika Múzeum 2008-as megnyitása előtt Molnár Albert jutott hozzá a Szánthó család hagyatékához egy gyűjtőtől. Az irategyüttes fantasztikus információkat őriz. Dokumentálja, hogyan fordultak a…

Paprika és kolbászhús. A disznótor megfűszerezése

Közeledik András napja, november 30-a. Ez a nap egy régi, paraszti háztartásban több szempontból is különleges volt. András napján a lányok számos szerelmi jóslással próbálkozhattak, hogy megtudják, kihez is fognak férjhez menni. Ezen túlmenően azonban november 30-nak gazdasági jelentősége is volt. András napja a régiségben az aktív gazdasági munkák zárásának, és az első disznótor idejének…

Szegedi paprika a Nagy Háború után

Az első világháború – vagy ahogy akkoriban nevezték, a Nagy Háború – éppen száz évvel ezelőtt ért véget. Az Európa, majd később az egész világ életét felforgató globális háború 1914. július 28-án vette kezdetét, mikor Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásával robbant a „balkáni lőporos hordó”. Az összesen több, mint 15 millió életet követelő, véres időszak végeként…

Paprikaszagú folytatás: A szegedi dudás

Az elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése.    Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…

Paprikaszagú levegőben II. A szögedi embör

Előző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli:   Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Papar, peperke, piperke. A név törzsfejlődése

A paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. Hogyan lett a papar és a peperke szavakból paprika? A száraznak és teoretikusnak tűnő nyelvészeti téma tulajdonképpen nagyon izgalmas: A fűszer különböző neveinek végigkövetésével információkat kapunk arról is, mikor milyen körökben jelent meg, kik használták, és így tovább. Sok…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno.

Mivel – az aktualitásoknak megfelelően – mostanában alapvetően az őszi munkákkal foglalkozunk, ezen a héten folytatjuk a feldolgozás történetét, mely legutóbb az utóérlelésnél maradt abba. A történet ott folytatódik, hogy a szép, mélypiros színűre érett, napsütötte paprikahüvelyek lekerültek az eresz alól.  Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern…

Paprika és C-vitamin. 125 éve született Szent-Györgyi Albert

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg. Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

Fecskék, dió, paprika. Mit hoz Kisboldogasszony napja?

Szeptember 8-án a régi szegediek – és szerte a világon a római katolikusok – áhítattal gondoltak Kisboldogasszony ünnepére. A reggeli misén valószínűleg sokan részt vettek, akik egyébként nem voltak templomjárók, akik pedig intenzívebb vallási életet éltek, gyalog indultak zarándoklatra a pálosszentkúti kegyhely felé. A gondolatok valószínűleg egyszerre keringtek a bűnbocsánat és az elvégzendő feladatok körül.…

Átkozott a hal a harmadik vízben

Valószínűleg minden szegedi feljegyezte már az augusztus 31-i dátumot, hiszen a XXII. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál ezen a napon veszi kezdetét. A szeptember 2-ig tartó rendezvényen idén is jónéhány bográcsban fő majd a hal, hogy az érdeklődők kedvükre kóstolgathassanak. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem hiányozhat.…

Hívogat a Múzeum, kapuját kitárja…

Augusztus utolsó napjaiban, miközben a költöző madarak az útra, mi pedig a szüretre készülődünk, az iskolakezdés is egyre közelebbről „fenyeget”. Ebből az alkalomból röviden ismertetjük az oktatás és egy múzeum általános összefüggéseit, illetve előhozakodunk saját ötleteinkkel. Bár heti körlevelünk elsődleges címzettjei most az iskolák, remélhetőleg minden kedves feliratkozó új tapasztalatokra tehet majd szert. És közvetítheti…

Felpaprikázott irodalmárok. Paprika a szegedi írók műveiben

A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…

Kerékkel a friss zöldségért. Bolgárkertészet Szegeden II.

Múlt héten a zöldségtermesztés történetének egyik legjelentősebb epizódjával, a bolgárkertészet kérdésével kezdtünk foglalkozni. A folytatásban következzen néhány, csak a bolgárokra jellemző technikai trükk, a friss zöldség titkai, illetve a kertészek és Szeged kapcsolata! Bolgár technikai újítás például a fiterás, avagy a parcellákkal barázdált termőföld és a bolgárkerekes öntözés is. A bolgárkerék egy ókori gyökerű találmány, ami…

Kerékkel a friss zöldségért. Bolgárkertészet Szegeden

A primőr paradicsom és fehér húsú étkezési paprika sokáig magától értetődően kötődött a bolgárkertészet fogalmához. Bár a bolgárkertészet tradicionális módszerei mára már elavultnak számítanak, a zöldségtermesztés történetének tanulmányozása során jelentőségük magától értetődő. A 19-20. századi Szegedre pedig igazán nagy hatást gyakoroltak a Balkán irányából érkező bolgárkertészek. A következő két alkalommal emlékezzünk meg róluk, különösen, ha…

Fehér virágok, piros termések. Paprika és népművészet

Az paprika esztétikai oldala tulajdonképpen az idők kezdetétől magától értetődő. A növény friss, zöld levelei, hófehér virágai természetesen nagyon dekoratívak, impozáns, égőpiros termése díszítésre ugyanolyan alkalmas mint fűszerezésre. Bár a paprika (Európába érkezése után szép lassan) a magyar kultúra részévé vált, eredeti származási helyéről sem feledkezhetünk meg. Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában szintén elfogyasztották, csípős füstjével…

Nagy durranás 3 percben! Paprika és PaprikaMolnár a TV-ben!

Ezt az angol nyelvű videót a CNN-hez tartozó Great Big Story csapata készítette. A klip pontosan az, aminek a neve ígéri: Nagy durranás egy kis idő alatt, magyar történelmi epizódok és gasztronómiai sajátosságok 3 percben – gazdagon fűszerezve! A forgatócsoport a külföldi célközönségnek gyorsan bemutatja Budapestet, a parlament látképét, majd paprikás nemzeti ételeink garmadáját. Továbbá néhány…

Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai

Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?   Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…

“Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története. A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben…

Naccsága és Vince bácsi. Újabb szentmihályi életképek

A múlt heti bejegyzés  már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…

Az angol, aki a malmot megjárta, és földbe gyökerezett a lába

Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…

Egy “párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most

A javában zajló Szeged Napja Ünnepségsorozat kapcsán ebben a bejegyzésben lássuk a város egy emblematikus tárgyának rövid történetét! A paprikához hasonlóan a kézzel varrott és hímzett, díszes papucsot is igazi hungarikumnak, sőt szegedikumnak tartjuk. Ha azonban a lábbeli eredetét vizsgáljuk, az idegen hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a papucs szó ugyanis török eredetű,…

“…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…

„Szegedet a paprika helyezte földünk térképére”

A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…

Visszaemlékezés Vastag József tollából. Az őrlés lehetőségei

Az elmúlt hetekben többször került már terítékre Vastag Józseftől származó visszaemlékezés. Olvasóinkat ez alkalommal is arra buzdítjuk, hogy – amennyiben szívesen tennének közzé Vastag Tanár Urat érintő emlékeket – anyagaikkal forduljanak hozzánk. A dokumentumok, fényképek megosztása a lentiekhez hasonló közös értéket, megőrzésre méltó tudást eredményez. Az alábbi szöveg 1989-ben Röszkén kelt, és az áztatás leírása…

Gyűjtsünk együtt! Felhívás Vastag József hagyatékának közös feldolgozására

Ezen a héten folytatjuk korábban megkezdett, népszerű témánkat: A röszkei paprikás társadalom kiváló ismerőjének, Vastag Jószefnek ránk maradt anyagit tesszük közzé. Az előző bejegyzésekben már terítékre kerültek a termesztés archaikus módszerei és a termesztők családszervezete is. Ez alkalommal a szárítás és az áztatás leírásával kezdjük, és egy Önökhöz szóló kéréssel, közös munkára való felhívással, fejezzük…

10 éves a röszkei Paprika Múzeum

Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika…

Torokfájás, láz? 7 paprikamag csodatévő ereje

Esett már szó a paprika termesztéséről, dekoratív oldaláról és a kapszaicin áldásos hatásáról is. Most azonban lássuk, hogy miként használta a csípős paprikát orvosságként a 19. századi szegedi parasztság! Mivel az orvosok szolgáltatásai még a múlt század első felében sem voltak magától értetődőek, a régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért…

„Rika, rika, paprika…” Fűszerpaprika a magyar folklórban

A piros, csípős fűszerpaprika – amerikai eredete ellenére – a magyar kultúra szignifikáns eleme, nemzeti identitásunk része. Erre már a legjellemzőbb ételeink (töltött káposzta, pörkölt, halászlé…stb.) is bizonyítékot jelentenek, a fűszer azonban ezenkívül népművészetünkben és népköltészetünkben is erősen jelen van. Ki ne ismerné például a kalocsai hímzést? A nemzetközi hírű ornamentikában, a fehér alapon tarkálló…

Közeleg a Húsvét! Paprikás-hímes tojások

A húsvét közeledésével a kisgyerekes családok – és valószínűleg sokan a felnőttek közül is – már lelkesen készülnek a tojásfestés nagy feladatára. A hagyományos piros szín előállításának számos útja-módja van, és ezek közül csak egy (a legkevésbé kreatív) a boltban vásárolható tojásfesték. De kezdjük egy kicsit távolabbról: Mi köze a tojásnak a húsvéthoz? A tojás…

Óvodások, iskolások, látogatók, emlékek

Ezen a héten a szavak helyett alapvetően emlékek bemutatásával, képekkel készültem. Mivel 2018. a „Családok Éve” lesz, év elején jólesik visszanézni a korábbi időszak apróbb és nagyobb látogatóira. Bogi például még évekkel ezelőtt járt nálunk, azóta már iskolába jár. Hasonló korú gyerekek,akár teljes óvodáscsoportok is többször felkeresték már a Paprika Múzeumot. A képen látható csapat…

Idegen paprikamúzeumok. Reprezentáció a nagyvilágban

Idegen paprikamúzeumok…A korábbi cikkekben már többször felbukkant a Röszkei Paprika Múzeum neve, programjai, szolgáltatásai. A paprikát prezentáló, szegedi kiállítóhelyek listájáról természetesen nem hiányozhat a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum sem, országos szinten pedig a kalocsai Magyra Fűszerpaprika Múzeumot kell kiemelnünk. Mindazonáltal most kalandozzunk egy kicsit messzebbre! Ebben a bejegyzésben két külföldi kiállítóhelyet szeretnék bemutatni, ahol a…

Vastag József hagyatéka III. Csutrik és fellépések

Vastag József hagyatékának harmadik darabjával ezen a héten (ideiglenesen) lezárul az anyagot bemutató sorozat. Bár már a korábbi szövegekben is esett utalás a hasítók vidám légkörére, a munka melletti szórakozási lehetőségre, ez alkalommal a vidám mulatságok válnak igazi főszereplővé. Vastag József leírásából elénk tárul a csutrik hangulata, majd a dal és tánc színpadi feldolgozási lehetőségei.…

A röszkei paprika feldolgozása. Vastag József hagyatéka II.

A fűszerpaprika feldolgozása természetesen olyan téma, amit sokszor és sok szempontból körbejártunk már. Nem vizsgáltuk azonban még ezt a rendkívül fontos munkafolyamatot a múlt héten is idézett Vastag József szemszögéből. Mivel Vastag Tanár Úrhoz sok röszkeinek személyes emléke fűződik, talán a lenti írása is sok kellemes élményt jelent majd. A feldolgozás rövid összegzését a munka…

A röszkei paprikások. Vastag József hagyatékából

Valószínűleg minden röszkei számára ismerősen cseng Vastag József neve. A néhány éve elhunyt tanár, történész, könyvtáros – hogy összetett tevékenységének csak néhány területét említsük – nagy érdeklődéssel fordult a röszkei paprikatermesztés kutatása felé is. Feljegyzéseiből, anyagaiból egy nagy dossziéra való a Röszkei Paprika Múzeumba került, ezért a továbbiakban változtatások nélkül közlöm egyik írását: A szögedi…

Haititől Szegedig. A paprika útja II.

A múlt heti bejegyzésben összegeztük, milyen előzmények után indult a paprika útja. Átismételtük Amerika felfedezésének körülményeit, a földrajztudomány korabeli helyzetét és a két kontinens találkozásának következményeit. Most lássuk, hogyan vált az újvilági növény Európában is ismertté! A paprika őshazája Közép- és Dél-Amerika, ahol több mint 5000 éve termesztik már ezt a csípős és változatos színű,…

A paprika útja és amerikai eredete. Haititől Szegedig I.

Annak ellenére, hogy a magyar konyha egyik legalapvetőbb kellékének tartják, a paprika amerikai növény. A kukoricával, dohánnyal, burgonyával együtt csak az Újvilág felfedezése után került Európába. Mivel az Amerika felfedezőjeként számontartott Kolumbusz Kristóf (Christophoro Colombo) éppen 525 éve – azaz 1492. december 5-én – kötött ki Hispaniola (Haiti) szigetén, a következő bejegyzésben emlékezzünk meg a…

Fűszerpaprika világszerte – másodszor

A múlt heti posztban már említettem, hogy a fűszerpaprika-termesztés nem tekinthető magyar sajátosságnak, hanem világszerte jelentős. Kitértem többek között Spanyolország, Románia és Bulgária termelőtevékenységére, piacaira. Most kalandozzunk egy kicsit messzebbre! Néhány szomszédos ország jellemzése után tekintsük át a Mediterráneum országainak termesztését, és az Európán kívüli lehetőségeket is. Szlovákiában Érsekújvár, Nyitra és Nagyszombat környékén alakult ki fűszerpaprika-termesztés.…

Nemzetközi kitekintés. Fűszerpaprika-termesztés a nagyvilágban

Néhányan talán furcsának találják a nemzetközi témát, hiszen a fűszerpaprikára hajlamosak vagyunk tipikusan magyar fűszerként tekinteni. Ennek ellenére a paprika dél-amerikai eredetű növény, csak a kora újkorban jelent meg az európai kontinensen. És bár azóta számos magyar specialitás alapvető alkotóelemévé vált (Gondoljunk csak a halászlére, a töltött káposztára, a pörköltre, a gulyásra….és a sort még…

Törés és őrlés a régi recept szerint

Korábban már szenteltem egy bejegyzést a szedésnek és utóérlelésnek mint az éppen aktuális munkáknak. Az idő múlásával az előbbi két munkafolyamat lassan túlhaladottá válik, nézzük tehát, hogy mi történik a terméssel, ha az utóérlelés is befejeződött. A következő bejegyzésben a törés és őrlés egykori menetét igyekszem bemutatni. A csörgősre szárított paprikát eleinte zsákba tették, megtaposták,…

Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Dohány és paprika összefüggései – másodszor

Az előző héten megkezdett téma – dohány- és paprikatermesztés összefüggései, magyarországi dohánytermesztés – folytatását a jelenlegi bejegyzésben tervezem. Magyarországra a növény és a dohányzás divatja a 16. században érkezett. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái, a törökök, a német és görög kereskedők voltak. A keleti, balkáni kapcsolat tehát ugyanúgy hangsúlyos, mint a paprika esetében. Míg…

Paprika a dohánytermesztés talaján I.

Bár a dohánytermesztés nem éppen a Paprika Múzeumba illő téma, helytörténeti jelentősége és a paprikatermesztéshez való kötődése mégis izgalmassá teszi. Hiszen a híres röszkei paprikatermesztés tulajdonképpen a dohánykultúrán alapul, a dohánytermesztés felvirágzása, majd megszűnése teremtette meg a paprikatermesztés lehetőségét. Ezen a héten – és a következőn – a dohánytermesztés, Röszke és a paprika kapcsolatának bemutatására…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…

Csak tudományosan: Egy kis rendszertan és kémia

Ebben a bejegyzésben a rendszertan és a kémia területéről igyekszem bemutatni néhány, a fűszerpaprikát érintő alapfogalmat. A leírást a növény taxonómiai besorolásával kezdem, később áttérek legmeghatározóbb külső jellemzőinek, és a háttérben álló vegyészeti folyamatoknak az ismertetésére. Lássuk a rendszertan területét: A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a burgonyafélék családjába (Solanaceae), a Capsicum nemzetségbe, a…

Miért éppen Mexikó? Paprika a világ körül I.

Bár a fűszerpaprikát és a különböző őrleményeket hajlamosak vagyunk a magyar konyha alapelemeinek tekinteni, a növény amerikai eredete vitathatatlan. Kiindulópontja és legalapvetőbb közege pedig ma is Mexikó. A fűszerpaprika és chili tulajdonképpen a világ legelterjedtebb konyhanövényei. A következő posztban igyekszem bemutatni, hogyan „viselkedik” a paprika idegen, egzotikus étkezési kultúrák részeként. A magyar konyha főleg színezi,…

Papar, paparka, paprika. Az elnevezés története

A paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. A paprika és a növény őshazájában ismert, amerikai neve, a chili között vajmi kevés hasonlóság van, az elnevezés mégis a magyar nyelvből vált nemzetközileg ismertté. Sok nyelvben nem tesznek különbséget – legfeljebb jelzők segítségével – a bors és a…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Kutatás és paprika. Néprajzi és orvostudományi eredmények.

Tudományos kutatás és fűszerpaprika. A két elem társítása talán szokatlannak tűnik, mégis kulturális értékeket, orvostudományi áttöréseket takar. A téma aktualitása, hogy Bálint Sándor néprajzkutató 1980-ban bekövetkezett halálának évfordulója május 10-én esedékes. A cikkben két példát szeretnék bemutatni a fűszerpaprika tudományos kutatás keretein belül történő megjelenéséről, először a bölcsészet-, másodszor pedig a természettudományok köréből. Kezdjük a…

Természetes orvosság: A gyógyító kapszaicin

Valószínűleg már mindenki sokat hallott a paprikával készíthető receptekről, a növény egzotikus alkalmazási lehetőségeiről különféle Európán kívüli országokban, sőt, dekorációs célokra való alkalmazásáról is. Most igyekszem bebizonyítani, hogy a paprika nemcsak szép és ízletes, hanem – a kapszaicin nevű anyag révén – igen jó hatással van az egészségünkre is. Ahogy a csípős ételek egyre nagyobb…

Paprika és a többi újvilági növény

A paprika és a többi újvilági növény

Milyen növények „társaságában” érkezett hozzánk a paprika? Az új fajok milyen hatással voltak az újkori magyar népi táplálkozásra? Az újvilági növények érkezése előtt egy magyar szakács igen kevés zöldség közül válogathatott. Használhatott hagymát, sárgarépát és petrezselymet, sőt káposztát is, bár ez utóbbi Ázsiából került hozzánk, de további lehetőségei alig voltak. Azt mondják, Európa és Amerika…

gyógyító paprika

A gyógyító paprika – Paprika a népi gyógyászatban

Lassan elmúlik a zord időjárás és a fenyegető influenzajárványok ideje, mégis indokolt megemlíteni a fűszerpaprika jótékony hatásait. Miként használta a csípős paprikát orvosságként a 19. századi szegedi parasztság? Mivel az orvosok szolgáltatásai még a múlt század első felében sem voltak magától értetődőek, a régi parasztság

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Hogyan lett Szeged Alsóváros Paprikaváros? Szeged Alsóváros mindig is azon városrész volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági, paprikatermesztő tevékenységéről ismertünk. A városrész lakói a település peremén életek, így könnyen megközelíthették földjeiket, melyek a határban terültek el. Alsóváros építészeti jellegzetességei a napsugaras oromzatú parasztházak, melyek némelyike még ma is áll, emléket…

himes-tojas

Hímes tojás paprikával

A hímes tojás a húsvét egyik jelképe. A húsvét közeledtével a kisgyerekes családok lelkesen készülnek a tojásfestés nagy feladatára. A hagyományos piros szín előállításának számos útja-módja van, és ezek közül csak egy (a legkevésbé kreatív) a boltban vásárolható tojásfesték. De kezdjük egy kicsit távolabbról: Mi köze a tojásnak a húsvéthoz? A tojás mint a termékenység,…