Lángoló, csípős zenei élmény. A chili és a basszusgitár

A Paprika&Chili Blog célja a fűszerpaprika mint téma sokoldalú bemutatása. A szakmai posztokon kívül igyekszünk figyelmet fordítani a fűszerhez kötődő kreatív kezdeményezések bemutatására is. Ennek jegyében emlékeztünk már meg a chili dekoratív oldaláról vagy alkalmazási lehetőségeiről a húsvéti készülődés során. Sosem próbálkoztunk azonban még a paprika zenei kötődéseinek felvillantásával. Első hallásra a két fogalom talán…

A szegedi kufa. Ágnes néném esete

A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…

„Elképzelhetetlenül szép” és vadul csípős. Paprikaszagú levegőben VI.

Móricz Zsigmond a Paprikaszagú levegőben következő fejezetében a paprikatermesztők világával és a hasítás mozzanataival ismerkedik. Leírja a szép, piros termések feldolgozásának izgalmas és fájdalmas folyamatát, beszámol a paprikások mindennapi életéről: Szentmihálytelek és Röszke eddig betyárszagú nevek voltak. Szeged határában vannak, de egész községek. A Rózsa Sándor-legenda szálai vannak itt hozzáfonódva minden öreg házhoz. Itt tanyázott „a…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…

Paprikaszagú folytatás: A szegedi dudás

Az elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése.    Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…

Paprikaszagú levegőben II. A szögedi embör

Előző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli:   Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno II.

Múlt heti cikkünkben bemutattuk a folyamatot, hogyan is lesz az erős őrlemény kevésbé csípős. Szó esett a csipedett paprikából készült fűszer értékes voltáról és a kikészítők fáradtságos, nehézségekkel teli életéről. Most pedig lássuk, mi a folyamatban a mag szerepe, és hogyan lehet elérni, hogy az erejét egy kissé csökkentsük! A mag feldolgozása a paprikabőr kezeléséhez hasonló…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno.

Mivel – az aktualitásoknak megfelelően – mostanában alapvetően az őszi munkákkal foglalkozunk, ezen a héten folytatjuk a feldolgozás történetét, mely legutóbb az utóérlelésnél maradt abba. A történet ott folytatódik, hogy a szép, mélypiros színűre érett, napsütötte paprikahüvelyek lekerültek az eresz alól.  Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

Felpaprikázott irodalmárok. Paprika a szegedi írók műveiben

A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…

Fehér virágok, piros termések. Paprika és népművészet

Az paprika esztétikai oldala tulajdonképpen az idők kezdetétől magától értetődő. A növény friss, zöld levelei, hófehér virágai természetesen nagyon dekoratívak, impozáns, égőpiros termése díszítésre ugyanolyan alkalmas mint fűszerezésre. Bár a paprika (Európába érkezése után szép lassan) a magyar kultúra részévé vált, eredeti származási helyéről sem feledkezhetünk meg. Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában szintén elfogyasztották, csípős füstjével…