A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pusztítás és újjáépítés. 140 éve történt a szegedi nagy árvíz

„Gergő napján gyütt be… Jaj bizony csúnya veszély vót…Nem is gyütt vóna be, de a nagy szél gyütt rá…De mán egy csónikot időnek előtte hoztam, hogy menekülhessek. Osztán gyütt a víz! Gurult, mint a por! Magosan! Bőgött!… No, mondtam is, annyi pénze az Istennek sincs, hogy Szeged városának a kárját kifizesse…” A Móricz Zsigmond szegedi…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai

Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?   Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…

„Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története. A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben…

10 éves a röszkei Paprika Múzeum

Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Szeged Alsóváros Paprikaváros

Hogyan lett Szeged Alsóváros Paprikaváros? Szeged Alsóváros mindig is azon városrész volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági, paprikatermesztő tevékenységéről ismertünk. A városrész lakói a település peremén életek, így könnyen megközelíthették földjeiket, melyek a határban terültek el. Alsóváros építészeti jellegzetességei a napsugaras oromzatú parasztházak, melyek némelyike még ma is áll, emléket…