Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész a szegedi hagyományok egyik legnagyobb ismerője volt. A vallási és a tárgyi néprajz, továbbá a folklorisztika területét is rendkívül gazdag anyaggal gyarapította, tudományos jelentőségével csak emberi nagysága vetekedhetett. Mi is számtalanszor idéztük már, hiszen kiváló forrást jelent, legyen szó akár a szegedi paprikások régi nyelvhasználatáról, akár az alsóvárosi búcsúról.…
Több cikket is szenteltünk már Bálint Sándornak (írtunk róla például az alsóvárosi búcsú kapcsán), 1904. augusztus 1-ji születési dátuma apropóján most ismét az ő emléke előtt tisztelgünk. Az etnográfus-művészettörténész a magyar Alföld, közelebbről pedig Szeged európai hírű kutatója volt, feldolgozott témái között a szögedi paprika is szerepelt. A folyamatot, hogy miként vált a paprika a…
1904. augusztus 1-ji születési dátuma tiszteletére Bálint Sándor – néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” – lesz eheti cikkünk témája. Szereplése már csak azért is aktuális, mert A szögedi paprika című könyv közvetlenül megjelenés előtt áll. Bálint Sándor 1962-es munkája, A szegedi paprika, pedig Molnár Anita könyvének elsődleges forrásai között szerepelt. Szeged – Bálint Sándor és…
A paprikaharang május 26-án éppen 100 éves története az első világháborúval kezdődik. 1916. augusztus 22-én, majd 1917. december 4-én a szeged-alsóvárosi Mátyás téren álló templom elvesztette egy-egy harangját. Arra a sorsa jutottak, mint oly sok más harang háború idején: Rekvirálták őket, hogy beolvasztott ércükből fegyvereket önthessenek. Az alsóvárosi gyülekezet – bár szomorúan mondott búcsút harangjainak…
1997 óta – II. János Pál pápa döntéséből kifolyólag – február 2-a szerzetesek világnapja. Mivel a ferences rend Szeged történetében (és a szegedi paprika történetében is) kiemelkedő jelentőségű, ebben a bejegyzésben előttük tisztelgünk. Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a…
Bár a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-búcsút idén augusztus 1-jén és 2-án tartották, még most is számos aktualitással bír. Hiszen például Bálint Sándor néprajzkutató – akinek augusztus 1-ji születésnapja idén a búcsúval is egybeesett – is „megjelent” az ünnepen: A nyitó szentmise témájaként. Bálint Sándor és Alsóváros Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban. …
Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…
A március 22-i Víz Világnapja, illetve a szegedi nagyárvíz március 12-i évfordulója kapcsán idézzük fel Szeged városának 1879. évi katasztrófáját! Bár sokak szerint mostanság is az emberiség egy hatalmas megpróbáltatása zajlik, vigasztaló lehet a tudat, hogy a romjaiból feltámadt Szeged számos területen még nagyobb eredményeket mutatott, mint a kataklizma előtt. Többek között a paprikakultúra is…
Sokan tudják, hogy a naptár szerint január 18-án a Piroskák névnapját ünnepeljük. Kevésbé ismert azonban a tény, hogy a névadó Szent Piroska milyen fontos nekünk, kifejezetten Alsóváros és a Paprikaharang vonatkozásában….Folytassuk a múlt heti történetet! Mikor is szólalt meg először Szent Piroska Paprikaharangja? Népünnepély a Mátyás téren. Alsóváros Paprikaharangja megzendül! Az 1921. május 26-án Szegedre…
Sokan tudják, hogy a naptár szerint január 18-án a Piroskák névnapját ünnepeljük. Kevésbé ismert azonban a tény, hogy a névadó Szent Piroska milyen nagy jelentőségű volt a magyar történelem alakulásában. Illetve, hogy milyen fontos nekünk, kifejezetten Alsóváros és a Paprikaharang vonatkozásában. Kelet és nyugat jóságos királynéja: Piroska, azaz Eiréné bizánci császárné A rendelkezésünkre álló életrajzi…
Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…
Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c. leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…