Paprikamalom tulajdonos, paprikatörténeti múzeum alapító

Ehető örökség I. Hungarikumok és fűszerpaprika

Bár a hungarikumok fogalma mára már beépült a köznyelvbe, talán mégsem felesleges tisztázni a szó pontos jelentését. Egy 2012-ben elfogadott törvény szerint a hungarikum egy gyűjtőfogalom, mely kivételes értékeivel, megkülönböztetésre méltó, egyedi tulajdonságaival a magyarság csúcsteljesítményét jelöli. Hungarikummá való minősítésre bármelyik állampolgár javaslatot tehet. A folyamat természetesen azért nem máról holnapra zárul, az ajánlott hungarikumnak…

A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Mögérött a paprika! Júliusi helyzetjelentés

Mögérött a paprika, mög, Hol hálunk az éjszaka mög?   A szegedi népdal már nem is lehetne aktuálisabb. Természetesen azért sokkal precízebbek lehetünk, ha a „mögérött” szó helyett az „érik”-et használjuk. A folyamat még egyáltalán nem fejeződött be, viszont egyre látványosabb eredményei vannak. Július táján már találkozhatunk pirosodó paprikahüvelyekkel. A termés mérete és térfogata egyre…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

Spanyol paprika, szegedi paprika? Eredetvédelem 1914-ben

Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…

Dísz, dísznövény, festékanyag? A dekoratív paprika!

„Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek a kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától s Londontól kezdve, akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás. Gyönyörű. Elképzelhetetlenül szép a paprika díszű falusi udvar” – írta Móricz Zsigmond, a sokat emlegetett Paprikaszagú levegőben című, szegedi benyomásokat rögzítő kötetében. És valóban, a paprika – azon túl, hogy legalapvetőbb ételeink legalapvetőbb…

A palántától a pörköltig. Paprikafeldolgozás 10 lépésben

Kedvenc kiadós, magyaros ételeink – például a töltött káposzta, a halászlé és természetesen a pörkölt – sosem kerülhetnének az asztalra töltött paprika nélkül. A palántától a pörköltig azonban hosszú út vezet. Új poszterünk 10 lépésbe sűrítve tálalja az őrlemény előállításához szükséges hosszú időt és rengeteg munkát. Először is emlékezzünk vissza a kezdetekre. A paprikát nem…

Köszöntő élelmiszer-biztonsági világnap alkalmából. Éva szerint a paprika

Rohanó világunk, az élelmiszeripar gyors fejlődése, a nagy gyárak, a kereskedelem, csere-bere, országok határok nélkül, óriási, zsúfolt szupermarketek, piacok, ahol mindent megvehetünk.  Élelmiszer-biztonsági világnap. A csalók, hamisítók trükkjei! Az élelmiszer-hamisítás a legjelentősebb feketegazdaság a világon. Kellenek összehangolt törvények, szabályok, kell felügyelet a tisztességes vállalkozók támogatására, a fogyasztói szemlélet formálására. Élelmiszergyártáskor a biztonság nemcsak papírokból, dokumentumokból…

A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged

A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a „paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…

A Fagyosszentek hó helyett esővel fenyegettek

Május 12-ét, 13-át és 14-ét, azaz Pongrác, Szervác és Bonifác napját jelöljük a Fagyosszentek kifejezéssel. A három névnaphoz lazán kötődik Orbán napja (május 25-e) is, illetve az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia naptól (május 15) is fagyot vár. Most, hogy már szinte minden rizikós-hűvös májusi napon túl vagyunk, lássuk, beválnak-e a népi megfigyelések! Fagyosszentek három…