Paprikamalom tulajdonos, paprikatörténeti múzeum alapító

Paprikaszagú folytatás: A szegedi dudás

Az elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése.    Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…

Paprikaszagú levegőben II. A szögedi embör

Előző alkalommal a szegedi papucs kopogása vezette be Móricz Zsigmond leírásait a Tisza-parti városról. Ezen a héten a Paprikaszagú levegőben második fejezetét közöljük, amely A szögedi embör címet viseli:   Ha egy nappal tovább ások abban az emléktömegben, amely rám zúdult Szegeden, lassan kihámozom magamat az élet közönséges nyomorúságának erős átérzése alól, s lassan derülten és…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Papar, peperke, piperke. A név törzsfejlődése

A paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. Hogyan lett a papar és a peperke szavakból paprika? A száraznak és teoretikusnak tűnő nyelvészeti téma tulajdonképpen nagyon izgalmas: A fűszer különböző neveinek végigkövetésével információkat kapunk arról is, mikor milyen körökben jelent meg, kik használták, és így tovább. Sok…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno II.

Múlt heti cikkünkben bemutattuk a folyamatot, hogyan is lesz az erős őrlemény kevésbé csípős. Szó esett a csipedett paprikából készült fűszer értékes voltáról és a kikészítők fáradtságos, nehézségekkel teli életéről. Most pedig lássuk, mi a folyamatban a mag szerepe, és hogyan lehet elérni, hogy az erejét egy kissé csökkentsük! A mag feldolgozása a paprikabőr kezeléséhez hasonló…

„Hogy miért kell taposni? Mert erős.” Feldolgozás anno.

Mivel – az aktualitásoknak megfelelően – mostanában alapvetően az őszi munkákkal foglalkozunk, ezen a héten folytatjuk a feldolgozás történetét, mely legutóbb az utóérlelésnél maradt abba. A történet ott folytatódik, hogy a szép, mélypiros színűre érett, napsütötte paprikahüvelyek lekerültek az eresz alól.  Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern…

Őszi sürgés-forgás: szedés és utóérlelés

Mindenki, aki valaha mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, jól tudja, hogy az őszi időszak követeli a legtöbb munkát. Nincs ez másként a fűszerpaprika esetében sem. A szedés, utóérlelés, majd a feldolgozás megkezdése számtalan kimerítő elfoglaltságot jelentett a múltban, és jelent napjainkban is. Korábban már többször szó esett róla, hogy a szedés hagyományosan Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án indult.…

Paprika és C-vitamin. 125 éve született Szent-Györgyi Albert

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg. Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

Fecskék, dió, paprika. Mit hoz Kisboldogasszony napja?

Szeptember 8-án a régi szegediek – és szerte a világon a római katolikusok – áhítattal gondoltak Kisboldogasszony ünnepére. A reggeli misén valószínűleg sokan részt vettek, akik egyébként nem voltak templomjárók, akik pedig intenzívebb vallási életet éltek, gyalog indultak zarándoklatra a pálosszentkúti kegyhely felé. A gondolatok valószínűleg egyszerre keringtek a bűnbocsánat és az elvégzendő feladatok körül.…

Átkozott a hal a harmadik vízben

Valószínűleg minden szegedi feljegyezte már az augusztus 31-i dátumot, hiszen a XXII. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál ezen a napon veszi kezdetét. A szeptember 2-ig tartó rendezvényen idén is jónéhány bográcsban fő majd a hal, hogy az érdeklődők kedvükre kóstolgathassanak. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem hiányozhat.…

Hívogat a Múzeum, kapuját kitárja…

Augusztus utolsó napjaiban, miközben a költöző madarak az útra, mi pedig a szüretre készülődünk, az iskolakezdés is egyre közelebbről „fenyeget”. Ebből az alkalomból röviden ismertetjük az oktatás és egy múzeum általános összefüggéseit, illetve előhozakodunk saját ötleteinkkel. Bár heti körlevelünk elsődleges címzettjei most az iskolák, remélhetőleg minden kedves feliratkozó új tapasztalatokra tehet majd szert. És közvetítheti…