Bár a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-búcsút idén augusztus 1-jén és 2-án tartották, még most is számos aktualitással bír. Hiszen például Bálint Sándor néprajzkutató – akinek augusztus 1-ji születésnapja idén a búcsúval is egybeesett – is „megjelent” az ünnepen: A nyitó szentmise témájaként. Bálint Sándor és Alsóváros Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban. …
A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Szerepe szerint alapvető, általános időmérőként funkcionált, befolyása pedig a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Palántanevelés, ültetés és az ültetés szabályai Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból március táján kezdtek a paprikásgazdák palántákat…
Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…
Talán sosem koncentráltunk még ennyire a megfelelő étkezésre, a természetes gyógymódokra és az általános egészségmegőrzésre, mint most, a koronavírus-járvány napjaiban. Köztudott, hogy a paprika erejét adó kapszaicin számos pozitív hatással bír. A pálinka pedig az általános vélekedés szerint „mindenre jó”, legyen az köhögés, megfázás vagy – ahogy régen mondták – hideglelés. Vajon milyen gyógyító erő…
Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…
A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a „paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…
Egyik, tavaszi munkákhoz kapcsolódó, bejegyzésünkben már adtunk néhány tanácsot a magvásárlással és fajtaválasztással kapcsolatban. A magról történő növénytermesztésnek azonban létezik egy alternatívája: A palántanevelés, melyet szintén sokan alkalmaznak, hogy őszre hozzájuthassanak az érett paprikahüvelyekhez. Az ültetés időszaka pedig éppen május közepén aktuális. A palántáknak talán az a legnagyobb előnyük a helyrevetett módszerrel szemben, hogy a…
Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…
A tény, hogy Szeged városa alapvetően a paprika asszociációját vonzza, nem szorul különösebb bizonyításra. Szegedhez tartozik azonban egy emblematikus írógárda is, akiknek a fűszerpaprikával való kapcsolata adja a mai bejegyzés témáját. Különösen most, mikor alig néhány napja – pontosabban augusztus 1-jén – múlt el Bálint Sándor 114. születési évfordulója. Az 1904-ben született „legszögedibb szögedi” ugyan…
A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…
Tudományos kutatás és fűszerpaprika. A két elem társítása talán szokatlannak tűnik, mégis kulturális értékeket, orvostudományi áttöréseket takar. A téma aktualitása, hogy Bálint Sándor néprajzkutató 1980-ban bekövetkezett halálának évfordulója május 10-én esedékes. A cikkben két példát szeretnék bemutatni a fűszerpaprika tudományos kutatás keretein belül történő megjelenéséről, először a bölcsészet-, másodszor pedig a természettudományok köréből. Kezdjük a…
