Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész a szegedi hagyományok egyik legnagyobb ismerője volt. A vallási és a tárgyi néprajz, továbbá a folklorisztika területét is rendkívül gazdag anyaggal gyarapította, tudományos jelentőségével csak emberi nagysága vetekedhetett. Mi is számtalanszor idéztük már, hiszen kiváló forrást jelent, legyen szó akár a szegedi paprikások régi nyelvhasználatáról, akár az alsóvárosi búcsúról.…
Mikor 2021 végén A szögedi paprika, Molnár Anita könyve megjelent, a PaprikaMolnár Kft. röszkei paprikamalma, paprika múzeuma és hetente frissülő blogja egyaránt kiteljesedett. A könyv most induló, online közléseivel ugyanaz a célunk, ami a nyomtatott formátummal is volt. Érzékeltetni szeretnénk, hogy a paprika sokkal több, mint egy hozzávaló: Hungarikum, a nemzeti örökség része, a magyar…
Múlt vasárnap már négy gyertya égett az adventi koszorún, hamarosan itt a szenteste. Ebből az alkalomból felidézünk néhány szegedi népszokást és ajánlunk egy igazi szegedi receptet. Hiszen az ünnephez sok helyen olyan szorosan kötődik a pontyhalászlé, akárcsak a karácsonyfa! Egy régi szegedi szenteste A szenteste még nem karácsony. Az igazi ünnep előestéjéről (vigíliájáról) van szó,…
Több cikket is szenteltünk már Bálint Sándornak (írtunk róla például az alsóvárosi búcsú kapcsán), 1904. augusztus 1-ji születési dátuma apropóján most ismét az ő emléke előtt tisztelgünk. Az etnográfus-művészettörténész a magyar Alföld, közelebbről pedig Szeged európai hírű kutatója volt, feldolgozott témái között a szögedi paprika is szerepelt. A folyamatot, hogy miként vált a paprika a…
1904. augusztus 1-ji születési dátuma tiszteletére Bálint Sándor – néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” – lesz eheti cikkünk témája. Szereplése már csak azért is aktuális, mert A szögedi paprika című könyv közvetlenül megjelenés előtt áll. Bálint Sándor 1962-es munkája, A szegedi paprika, pedig Molnár Anita könyvének elsődleges forrásai között szerepelt. Szeged – Bálint Sándor és…
1997 óta – II. János Pál pápa döntéséből kifolyólag – február 2-a szerzetesek világnapja. Mivel a ferences rend Szeged történetében (és a szegedi paprika történetében is) kiemelkedő jelentőségű, ebben a bejegyzésben előttük tisztelgünk. Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a…
Küszöbön áll az új esztendő, holnap már az óévet búcsúztatjuk. Ebből az alkalomból felidézzük, hogyan ünnepelt ilyenkor a régi Szeged népe. Továbbá mi is jókívánságainkat fejezzük ki az elkövetkező évre – Hiszen mi más is lehetne a kapcsolódó szokások célja? Az új esztendő hagyományai Magunk mögött hagyni a rosszat, bebiztosítani a jót. Röviden talán így…
Korábbi cikkekben már említettük, hogy hagyományosan Kisboldogasszony szeptember 8-i ünnepén indult a szedés. Ebből az alkalomból egy karkosarat vagy – ahogy a Dél-Alföldön nevezik – garabolyt választottunk a hónap műtárgyává. Kosárformák és néprajzi hátterük A PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum gyűjteményében számos, különféle alakú és rendeltetésű, vesszőkosár található. A kosarak anyaga minden esetben frissen vágott,…
Bár a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-búcsút idén augusztus 1-jén és 2-án tartották, még most is számos aktualitással bír. Hiszen például Bálint Sándor néprajzkutató – akinek augusztus 1-ji születésnapja idén a búcsúval is egybeesett – is „megjelent” az ünnepen: A nyitó szentmise témájaként. Bálint Sándor és Alsóváros Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban. …
A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Szerepe szerint alapvető, általános időmérőként funkcionált, befolyása pedig a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Palántanevelés, ültetés és az ültetés szabályai Az előző évben gondosan kiválogatott paprikamagokból március táján kezdtek a paprikásgazdák palántákat…
Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…
Talán sosem koncentráltunk még ennyire a megfelelő étkezésre, a természetes gyógymódokra és az általános egészségmegőrzésre, mint most, a koronavírus-járvány napjaiban. Köztudott, hogy a paprika erejét adó kapszaicin számos pozitív hatással bír. A pálinka pedig az általános vélekedés szerint „mindenre jó”, legyen az köhögés, megfázás vagy – ahogy régen mondták – hideglelés. Vajon milyen gyógyító erő…