Paprika&FolkArt nevű, szegedi népművészeti boltunkban a paprika és a magyar népművészet, az ízek és a tradíciók finom összehangolása a célunk. Legutóbb a Rozmaring Hungarian Design, egy kortárs brand bemutatása került sorra, ezúttal a szegedi papucs, a hagyományos értelemben vett népművészet egyik terméke következik.
A szegedi papucs története
Mivel múlt héten a hungarikumokról volt szó, talán helyénvaló is, hogy most egy igazi lokális értékről, egy szegedikumról írjunk.
Ma már senki sem vitatná a szegedi papucs „szegediségét”, ennek ellenére a lábbeli egyértelműen török eredetű. Akárcsak a papucs szó, melynek első előfordulását 1592-ben jegyezték le, és a viseleti darab is csak az oszmán hódítókkal jelent meg először Magyarországon. Érdekesség, hogy a papucs egy, a Dél-Alföldön általánosan ismert, korai népmondában is szerepel. Eszerint a harcias szegedi menyecskék a „körülöttük legyeskedő” Hóbiárt basát papucsuk sarkával ütötték fejbe.
Széles körben elterjedt, utcai viseletté azonban csak a 19. század utolsó harmadában vált. Egészen pontosan az 1879-es nagy árvíz után, hiszen az újjáépítés során kikövezett utakon már papucsban is jól esett a séta.
Mivel a szegedi papucs egy kaptafára készült, nem alakítottak ki külön jobb és bal lábra illő darabokat, csak a viselés folyamán idomultak a lábhoz. Innen ered a mondás, miszerint a szegedi papucsnak párja nincs.
A papucsosok nem a cipészek, hanem a csizmadiák módszertanát követték: Kifordítva, nedvesen illesztették össze a lábbeli részeit.
A papucs és a papucsosok napjainkban
A korai szegedi papucs még hegyes orrú volt, alacsony sarokkal. Bőrből, bársonyból vagy akár selyemből készült felső részére pedig rákerültek a Szeged környékén megtalálható mezei virágok. Hímzett pipacsok, kalászok, búzavirágok díszítették a lábbeli orrát – mondta el egy interjúban Sallay Zsuzsa.
Zsuzsa és férje, Sallay Tibor, a máig tartó kézi papucskészítés ritka képviselői közé tartoznak. Tibor még tanult Rátkai Sándortól, (1914-2011) „az utolsó szegedi papucsostól”, aki hagyományos módszerrel készítette a lábbeliket.
Igaz, a szegedi papucs kialakításának módja talán nem is változott annyit, mint a felvevőköre. A termék igazi fénykorában ötven papucsos is munkálkodott egyszerre Szegeden, hiszen a lábbeli általános viselet volt.
Tibor és Zsuzsa vásárlóit azonban sokkal inkább a szegedi papucs kuriózum-jellege érdekli. Vannak közöttük magyar és külföldi turisták, gyűjtők, néptánccsoportok, de még az autentikus szegedi lakodalom iránt elkötelezettek is. (A városban máig van rá példa, hogy a menyasszony papucsot visel.)
A szegedi papucs a Paprika&FolkArtban is elérhető, beszerzési lehetőségeit a Szegedi Papucsért Alapítvány tette közzé.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
