Szent Piroska Paprikaharangja: Ünnep háború és Trianon után

Szent Piroska Paprikaharangja: Ünnep háború és Trianon után

Sokan tudják, hogy a naptár szerint január 18-án a Piroskák névnapját ünnepeljük. Kevésbé ismert azonban a tény, hogy a névadó Szent Piroska milyen fontos nekünk, kifejezetten Alsóváros és a Paprikaharang vonatkozásában….Folytassuk a múlt heti történetet! Mikor is szólalt meg először Szent Piroska Paprikaharangja? Népünnepély a Mátyás téren. Alsóváros Paprikaharangja megzendül! Az 1921. május 26-án Szegedre…

A kolostorkert öröksége

Barátok és paprika, a kolostorkert öröksége

Alsóvárossal foglalkozó cikkeinkben már többször szó esett a ferencesek jelentőségéről. A kolostorkert múltját és jelentőségét, napjainkig tartó hatását azonban még nem tárgyaltuk ehhez hasonló részletességgel. Ferencesek Alsóvároson A történet a ferences rend szegedi felbukkanásával kezdődik, amelyre 1316-ban került sor. Majd a szerzetesek első templomukat 1509-ben szentelték fel, az épület akkor még nem a mai, Mátyás…

Szent-Györgyi Albert, aC-vitamin feltalálója

Tudtad, hogy a C-vitamin elkülönítéséhez Szent-Györgyi fűszerpaprikát használt?

Szent-Györgyi Albert egyike azon kevés magyar tudósnak, akik hazai és nemzetközi berkekben is igazi elismerésre tettek szert. A C-vitamin izolálásáért Nobel-díjjal kitüntetett kutató minden bizonnyal nemcsak hazánk, de az egész világ egyik legizgalmasabb személyisége. Valószínűleg sokan tudják, hogy a C-vitamin elkülönítéséhez Szent-Györgyi fűszerpaprikát használt. Talán ismert általános biokémiai zsenialitása, politikai jelentősége és fordulatos magánélete is.…

aprikamolnár múzeumpedagógia foglalkozások

Iskolakezdés a Paprika Múzeumban

Iskolakezdés a Paprika Múzeumban Múlt heti bejegyzésünk után ( a Paprika Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásairól ) megfogalmazódott az igény, hogy szánjunk egy napot kifejezetten iskolák fogadására a PaprikaMolnár Paprika Múzeumába. Úgy döntöttünk, hogy mivel a szeptember az új tanév kezdetét jelenti, és ilyenkor még nincsenek a diákok túlzottan leterhelve, kedvezményes áron hirdetjük meg foglalkozásainkat. 2019. szeptember…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

A „paprikaszagú” riportok epilógusa: Móricz és Szeged

A „Paprikaszagú levegőben” című minikiadvány, melyet az utóbbi hónapokban fejezetenként bemutattunk, a végéhez közeledik. Zárásul a szerkesztők összefoglalják Móricz Zsigmond és Szeged kapcsolatát, az író szoros kötődését a “paprikaszagú” dél-alföldi városhoz. Az átfogó tanulmányból a továbbiakban néhány részletet közlünk: Szerette Szegedet: sokat járt itt, s tanúság rá e kis kötet: sokat írt róla. „Debrecenben otthon…

A szegedi kufa. Ágnes néném esete

A Paprikaszagú levegőben következő fejezete újabb szegedi életkép a kofák világából. Móricz Zsigmond ismét megértéssel és humorral festi le Ágnes néni, az öreg kufa esetét a rendőrkapitánnyal, ízes szögedi nyelven: Ágnes néném becsületes és tisztes iparában szegediesen kufa, amit másutt, ahol nem tudnak olyan jól magyarul, mint Szegeden, közönségesen kofának mondanak, s értelme szerint kiskereskedő,…

Paprikaszagú levegőben. A szegedi Szent Márk tér

A tavalyi évben Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című művéből a szegedi dudásról szóló fejezetet közöltük utoljára. Míg ott Móricz az ősi hangokat eleveníti fel, addig a Mai napokban a jelenkori (vagyis az 1930-as) Szegedről kapott benyomásait összegzi. Utóbbiak között kiemelt helyet foglal el az úgynevezett szegedi Szent Márk tér. Érdekesség, hogy Móricz ez alkalommal a Légy…

130 éve született Obermayer Ernő

Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki. A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…

„Szegedet a paprika helyezte földünk térképére”

A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…