Milyen növények „társaságában” érkezett hozzánk a paprika? Az új fajok milyen hatással voltak az újkori magyar népi táplálkozásra? Az újvilági növények érkezése előtt egy magyar szakács igen kevés zöldség közül válogathatott. Használhatott hagymát, sárgarépát és petrezselymet, sőt káposztát is, bár ez utóbbi Ázsiából került hozzánk, de további lehetőségei alig voltak. Azt mondják, Európa és Amerika találkozásával mindkét kontinens lakóinak táplálkozása jóval változatosabb lett: Az Újvilágban megjelentek a nagytestű háziállatok, a marha, a sertés, a kecske és a birka, Európa lakói pedig számos új zöldséget ismerhettek meg.
Újvilági növényeink: zöldségek
Újvilági növényeink: zöldségekEgyik legalapvetőbb élelmiszerünk, és kedvelt fogásaink alapanyaga a burgonya. Őshazája a dél-amerikai kontinens nyugati hegyvidéke, Peru és Chile, ahol az őslakók már csaknem 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században érkezett meg, Magyarországon pedig 1650 körül terjedt el. Az első időkben nem aratott elsöprő sikert, gumói helyett termését vélték ennivalónak, ami azonban mérgező volt. Később azonban egyre kedveltebb fogássá vált, ma már elképzelhetetlen a konyhánk nélküle.
Egyetlen újvilági eredetű gabonanövényünk a kukorica. Kolumbusz ebbe a zöldségbe is „belebotlott” már legelső útja során, és – akárcsak a paprikát – azonnal hazavitte Spanyolországba. Mivel a kukorica olcsó volt, sok országban alapvető élelmiszerré és fehérjeforrássá vált, különösen a szegény emberek körében. Érdekesség, hogy a kukorica hirtelen elterjedése és túlzott fogyasztása gyakran a pellagra nevű – bőrbetegséggel, hasmenéssel, álmatlansággal járó – kórt hozta magával. Egyes kutatók szerint ezek a tünetek vezettek a vámpírhit kialakulásához: A sápadt bőr, az agresszióra való hajlam és az éjszakai aktivitás nagyban hozzájárultak a babonákhoz. A betegség szakszerű kezelésére a 19. század végéig várni kellett.
Az újvilági kakaó luxuscikknek, sőt, életelixírnek számított Európában. A kakaóbab és a csokoládés ital presztízse már őshazájában is magas volt: Moctezuma azték uralkodó ezt adta katonáinak, hogy biztosítsa jó erőnlétüket. A kakaó 1544-ben érte el az Óvilágot, amikor a leendő II. Fülöp spanyol királynak bemutatták a babokat. A spanyol nemességet annyira elbűvölte, hogy a kakaó létét titokban tartották közel egy évszázadon át. Akkoriban az italt gyógyhatásai és vágykeltő hatásai miatt fogyasztották. A kakaó csak az 1880-as évek körül vált világszintű árucikké, amikor az angolok a gyarmatokon, a mai Ghánában kezdték el termeszteni.
A fent említett három zöldségen kívül még számos más növény újvilági eredete is ismert, ilyen a tök, az uborka, a borsó, a bab, a paradicsom, és természetesen a paprika. A magyar konyha jellegzetességeinek tartott fogások tehát elképzelhetetlenek lennének az Újvilágból származó zöldségek nélkül. Hiszen például egy paprikás krumplihoz, gulyásleveshez, lecsóhoz nem csak paprikára, burgonyára és paradicsomra is feltétlenül szükség van!
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
