Most ért véget a Borfesztivál, ahol a legtöbben – a klasszikusnak mondható merlot-k és rozék mellett – a különlegességeket is megcsodáltuk. Vagy megkóstoltuk. 
Sokan talán úgy gondolják, hogy az eperborok és ízletes gyümölcspárlatok modern kreációk, pedig a különféle erjesztett szeszesitaloknak a népi táplálkozásban is van előzményük. A paprikapálinka például Alsóváros népét már két évszázaddal…
A kalendárium egészen a 20. század közepéig minden paraszti háztartás megbecsült tárgya, gyakran – a Biblián kívül – egyetlen nyomtatott sajtóterméke volt. Általános időmérőként funkcionált, figyelmeztetett a közelgő jeles napokra és az azokhoz kötődő gazdasági munkákra. Befolyása a paprikatermesztés terén sem volt elhanyagolható. Mivel éppen az esztendő kezdetén járunk, a Paprikalendárium vezérfonalával kívánunk mindenkinek Boldog…
A paprikáról számtalan téma kapcsán vetettünk már papírra betűket. Ezúttal a betűkhöz rendeltük a témákat! Új sorozatunkban egy komplett paprikás ABC létrehozására törekszünk. Miután már összegeztünk öt, a fűszernövényhez kötődő gazdasági fogalmat, most lássunk mindent a paprikáról földrajzi kulcsszavak szerint. Kalocsa. Mindent a paprikáról… még a konkurenciáról is. Hazánk két jelentős paprikatermesztő tájkörzete a szegedi…
Utoljára a nyári munkák – a kapálás, locsolás – bemutatása kapcsán foglalkoztunk hosszabban Molnár Anita könyvével. Ezúttal afféle „könyv a könyvben” cikkel készültünk, hiszen A szögedi paprika nem létezhetne A szegedi paprika nélkül. Paprikamonográfiáján keresztül emlékezünk Bálint Sándorra, aki augusztus 1-jén 119 éve (1904-ben) született. Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi Molnár Anita így ír Bálint…
Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész a szegedi hagyományok egyik legnagyobb ismerője volt. A vallási és a tárgyi néprajz, továbbá a folklorisztika területét is rendkívül gazdag anyaggal gyarapította, tudományos jelentőségével csak emberi nagysága vetekedhetett. Mi is számtalanszor idéztük már, hiszen kiváló forrást jelent, legyen szó akár a szegedi paprikások régi nyelvhasználatáról, akár az alsóvárosi búcsúról.…
Több cikket is szenteltünk már Bálint Sándornak (írtunk róla például az alsóvárosi búcsú kapcsán), 1904. augusztus 1-ji születési dátuma apropóján most ismét az ő emléke előtt tisztelgünk. Az etnográfus-művészettörténész a magyar Alföld, közelebbről pedig Szeged európai hírű kutatója volt, feldolgozott témái között a szögedi paprika is szerepelt. A folyamatot, hogy miként vált a paprika a…
1904. augusztus 1-ji születési dátuma tiszteletére Bálint Sándor – néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” – lesz eheti cikkünk témája. Szereplése már csak azért is aktuális, mert A szögedi paprika című könyv közvetlenül megjelenés előtt áll. Bálint Sándor 1962-es munkája, A szegedi paprika, pedig Molnár Anita könyvének elsődleges forrásai között szerepelt. Szeged – Bálint Sándor és…
A paprikaharang május 26-án éppen 100 éves története az első világháborúval kezdődik. 1916. augusztus 22-én, majd 1917. december 4-én a szeged-alsóvárosi Mátyás téren álló templom elvesztette egy-egy harangját. Arra a sorsa jutottak, mint oly sok más harang háború idején: Rekvirálták őket, hogy beolvasztott ércükből fegyvereket önthessenek. Az alsóvárosi gyülekezet – bár szomorúan mondott búcsút harangjainak…
1997 óta – II. János Pál pápa döntéséből kifolyólag – február 2-a szerzetesek világnapja. Mivel a ferences rend Szeged történetében (és a szegedi paprika történetében is) kiemelkedő jelentőségű, ebben a bejegyzésben előttük tisztelgünk. Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a…
Bár a szeged-alsóvárosi Havas Boldogasszony-búcsút idén augusztus 1-jén és 2-án tartották, még most is számos aktualitással bír. Hiszen például Bálint Sándor néprajzkutató – akinek augusztus 1-ji születésnapja idén a búcsúval is egybeesett – is „megjelent” az ünnepen: A nyitó szentmise témájaként. Bálint Sándor és Alsóváros Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904-ben született Szeged-Alsóvárosban. …
Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…
A március 22-i Víz Világnapja, illetve a szegedi nagyárvíz március 12-i évfordulója kapcsán idézzük fel Szeged városának 1879. évi katasztrófáját! Bár sokak szerint mostanság is az emberiség egy hatalmas megpróbáltatása zajlik, vigasztaló lehet a tudat, hogy a romjaiból feltámadt Szeged számos területen még nagyobb eredményeket mutatott, mint a kataklizma előtt. Többek között a paprikakultúra is…