A tavalyi évben Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben című művéből a szegedi dudásról szóló fejezetet közöltük utoljára. Míg ott Móricz az ősi hangokat eleveníti fel, addig a Mai napokban a jelenkori (vagyis az 1930-as) Szegedről kapott benyomásait összegzi. Utóbbiak között kiemelt helyet foglal el az úgynevezett szegedi Szent Márk tér. Érdekesség, hogy Móricz ez alkalommal a Légy…
Az, hogy Szeged és a fűszerpaprika fogalma mindörökre összeforrt, nagyban köszönhető a ferences szerzeteseknek és Nobel-díjas orvosunknak, Szent-Györgyi Albertnek is. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a fűszerpaprika-nemesítők érdemeiről sem, közülük – 1888. december 13-i születésére emlékezve – most Obermayer Ernő nevét emelnénk ki. A Veszprém vármegyei Somlószőlősön született Obermayer a középiskolát Pécsett végezte, felsőfokú képzését pedig a Budapesti…
Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…
Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…
A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…
Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika…
A nagyböjt kifejezésről ma már talán legtöbbeknek egy szigorú fogyókúra jut eszébe, most azonban a kifejezés archaikus jelentését vizsgáljuk. A böjt – esetenként absztinenciával és egyéb megszorításokkal kombinálva – tulajdonképpen minden vallás hangsúlyos eleme. A Szeged környéki római katolikus parasztság, és általában a magyarság, a 20. század közepéig megtartotta a nagyböjtöt. Ez, akárcsak közös hitük, erős…
Ezen a héten a szavak helyett alapvetően emlékek bemutatásával, képekkel készültem. Mivel 2018. a „Családok Éve” lesz, év elején jólesik visszanézni a korábbi időszak apróbb és nagyobb látogatóira. Bogi például még évekkel ezelőtt járt nálunk, azóta már iskolába jár. Hasonló korú gyerekek,akár teljes óvodáscsoportok is többször felkeresték már a Paprika Múzeumot. A képen látható csapat…
Idegen paprikamúzeumok…A korábbi cikkekben már többször felbukkant a Röszkei Paprika Múzeum neve, programjai, szolgáltatásai. A paprikát prezentáló, szegedi kiállítóhelyek listájáról természetesen nem hiányozhat a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum sem, országos szinten pedig a kalocsai Magyra Fűszerpaprika Múzeumot kell kiemelnünk. Mindazonáltal most kalandozzunk egy kicsit messzebbre! Ebben a bejegyzésben két külföldi kiállítóhelyet szeretnék bemutatni, ahol a…
Korábban már szenteltem egy bejegyzést a szedésnek és utóérlelésnek mint az éppen aktuális munkáknak. Az idő múlásával az előbbi két munkafolyamat lassan túlhaladottá válik, nézzük tehát, hogy mi történik a terméssel, ha az utóérlelés is befejeződött. A következő bejegyzésben a törés és őrlés egykori menetét igyekszem bemutatni. A csörgősre szárított paprikát eleinte zsákba tették, megtaposták,…
Szeged és a paprika kapcsolatát már számos alkalommal boncolgattam. A mai napon azonban a paprika csupán hozzávalóként szerepel, a bejegyzés témája a halászlé lesz. Annál is inkább, mert a XXI. Szegedi Nemzetközi Tiszai Halfesztivál a közelmúltban zajlott le. A halászlé ma is a magyar konyha egyik legalapvetőbb fogásának számít, egyetlen szakácskönyvből, egyetlen halászcsárda étlapjáról sem…
A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…
