A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

Spanyol paprika, szegedi paprika? Eredetvédelem 1914-ben

Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…

From Paprika to Paprikash. 20+ things to know about Hungarian paprika

Here’s a step-by-step process description of Hungarian paprika production. What about the process from paprika to paprikash? We looked at the process, broke it down into steps, asked Vera to draw the images for us and added our insights.  We collected about 100 things to know and short-listed 20+ for you. Learn and enjoy!

A palántától a pörköltig. Paprikafeldolgozás 10 lépésben

Kedvenc kiadós, magyaros ételeink – például a töltött káposzta, a halászlé és természetesen a pörkölt – sosem kerülhetnének az asztalra töltött paprika nélkül. A palántától a pörköltig azonban hosszú út vezet. Új poszterünk 10 lépésbe sűrítve tálalja az őrlemény előállításához szükséges hosszú időt és rengeteg munkát. Először is emlékezzünk vissza a kezdetekre. A paprikát nem…

Szeged története elképzelhetetlen paprikatörténet nélkül

Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1719. május 21-én III. Károly király szabadalomlevéllel és a jelenleg is használt címerével látta el Szeged városát. Bár a szabad királyi város rangját Szeged ekkor már négy éve birtokolta, III. Károly gesztusa óta május 21-ét Szeged Napjának szokás nevezni. A város története tehát egy igazi mérföldkőhöz érkezett. Az időpont manapság valószínűleg…

„Elképzelhetetlenül szép” és vadul csípős. Paprikaszagú levegőben VI.

Móricz Zsigmond a Paprikaszagú levegőben következő fejezetében a paprikatermesztők világával és a hasítás mozzanataival ismerkedik. Leírja a szép, piros termések feldolgozásának izgalmas és fájdalmas folyamatát, beszámol a paprikások mindennapi életéről: Szentmihálytelek és Röszke eddig betyárszagú nevek voltak. Szeged határában vannak, de egész községek. A Rózsa Sándor-legenda szálai vannak itt hozzáfonódva minden öreg házhoz. Itt tanyázott „a…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…

Szegedi paprika a Nagy Háború után

Az első világháború – vagy ahogy akkoriban nevezték, a Nagy Háború – éppen száz évvel ezelőtt ért véget. Az Európa, majd később az egész világ életét felforgató globális háború 1914. július 28-án vette kezdetét, mikor Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásával robbant a „balkáni lőporos hordó”. Az összesen több, mint 15 millió életet követelő, véres időszak végeként…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

„Why are they treading hard on paprika seeds? Because they’re damn hot.” Paprika processing in the past II.

Last week we started an article about processing of hot paprika in the past. This time let’s follow the topic! First the pre-dried red fruit was taken off the garland, the green stalk was removed, the pod was cut up and the seeds, the pith, the ribs, the glands that produce the capsaicin and the bad…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…