40 éve hunyt el Bálint Sándor

„Szeged vére” és Szeged egyik legnagyobb kutatója. 40 éve hunyt el Bálint Sándor

Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…

A hónap műtárgya a Paprika Múzeumban: Születésnapi jegyzetek

A hónap műtárgya a Paprika Múzeumban: Születésnapi jegyzetek

Április 17-én a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum megnyitásának 12. évfordulóját ünnepeltük. Ebből az alkalomból egy olyan tárgy kapja a hónap műtárgya megtisztelő címét, amely szorosan kötődik a kezdetekhez.  A hónap műtárgya: Jegyzetfüzet a Szánthó-hagyatékból Korábban már több cikkünkben említettük, hogy a Paprika Múzeum ötletét a szentmihálytelki paprikamalom-tulajdonos Szánthó család hagyatékának megvásárlása adta. Az izgalmas…

Pesti paprika Pesti telefon

A Pesti paprika, a pesti telefon és az időtlen technikai problémák

Ezekben a rendkívüli időkben, amikor aki csak teheti, otthon marad, a kapcsolattartás lehetőségei természetesen felértékelődnek. Mobilhálózat, internet szükséges a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz, az otthoni munkavégzéshez, szeretteink megnyugtatásához. Mindannyiunk alapélménye a lassú kapcsolat, a túlzottan igénybe vett rendszer miatti bosszankodás. Hogy a dolognak a humoros oldalát is lássuk, olvassuk el együtt a Pesti paprika egyik rövid történetét!…

A legszögedibb szögedi és a legszögedibb fűszer

Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…

Munkások, modern üzemek, falusias külső. Alsóváros, 1959.

Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c.  leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…

Pártkongresszus és hasítás: 1954-es szegedi életkép

Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…

Spanyol paprika, szegedi paprika? Eredetvédelem 1914-ben

Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…

A palántától a pörköltig. Paprikafeldolgozás 10 lépésben

Kedvenc kiadós, magyaros ételeink – például a töltött káposzta, a halászlé és természetesen a pörkölt – sosem kerülhetnének az asztalra töltött paprika nélkül. A palántától a pörköltig azonban hosszú út vezet. Új poszterünk 10 lépésbe sűrítve tálalja az őrlemény előállításához szükséges hosszú időt és rengeteg munkát. Először is emlékezzünk vissza a kezdetekre. A paprikát nem…

Szeged története elképzelhetetlen paprikatörténet nélkül

Pontosan 300 évvel ezelőtt, 1719. május 21-én III. Károly király szabadalomlevéllel és a jelenleg is használt címerével látta el Szeged városát. Bár a szabad királyi város rangját Szeged ekkor már négy éve birtokolta, III. Károly gesztusa óta május 21-ét Szeged Napjának szokás nevezni. A város története tehát egy igazi mérföldkőhöz érkezett. Az időpont manapság valószínűleg…

„Elképzelhetetlenül szép” és vadul csípős. Paprikaszagú levegőben VI.

Móricz Zsigmond a Paprikaszagú levegőben következő fejezetében a paprikatermesztők világával és a hasítás mozzanataival ismerkedik. Leírja a szép, piros termések feldolgozásának izgalmas és fájdalmas folyamatát, beszámol a paprikások mindennapi életéről: Szentmihálytelek és Röszke eddig betyárszagú nevek voltak. Szeged határában vannak, de egész községek. A Rózsa Sándor-legenda szálai vannak itt hozzáfonódva minden öreg házhoz. Itt tanyázott „a…

„Kérem, jó vót az a spekula”. Paprikaszagú levegőben V.

Móricz Zsigmond, jó stílusban megfogalmazott szegedi szemléi közben, végre elérkezett Szeged legmeghatározóbb eleméhez. A Paprikaszagú levegőben, a Szegedi paprika c. fejezetben szemléletesen mutatja be a kistermelők, kikészítők sorsát és a hírhedt paprika-rendelet hatásait: Hétfőn Szegeden különös módon „alakult meg” az első termelési és értékesítési szövetkezet. A háború óta minden közgazdasági szakembernek s minden publicistának mindennapi…