1997 óta – II. János Pál pápa döntéséből kifolyólag – február 2-a szerzetesek világnapja. Mivel a ferences rend Szeged történetében (és a szegedi paprika történetében is) kiemelkedő jelentőségű, ebben a bejegyzésben előttük tisztelgünk. Assisi Szent Ferenctől a Mátyás térig A ferences rend létrejötte Assisi Szent Ferencnek, a középkor egyik legnagyobb hatású szentjének, a természet, a…
Néhány hete beszámoltunk arról, hol tart az érés folyamata, milyen termésre számítunk. Most menjünk egy kicsit elébe a dolgoknak: Lássunk néhány technikát, amivel a szárított fűszerpaprikát paprikaőrleménnyé alakíthatjuk: A külütől a modern malomig. Kezdjük a kályhától – bocsánat, a külütől A 19. század szegedi paprikatermelői, akik háziipari szinten dolgozták fel fűszerüket és még nem támaszkodtak…
Ugye, mindenki emlékszik a korábbi rádiókabaré-cikkekre? A Pesti paprika VII. semmiben sem marad el az előző hat epizód szellemiségétől: Az 1950-es évek végének sajátos hangulatát együtt jellemzi a humor, a kritika, a politikai állásfoglalás és persze a csípős paprika egyedi értelmezése. Történetek a Pesti paprikából. Rádiókabaré-sorozat, 1958. A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott,…
Múlt heti cikkünkben arról írtunk, mennyire meghatározta Szeged arculatát a paprika. Jelen szövegünkkel az a célunk, hogy bemutassuk, a paprika Szegeden kívül és belül ugyancsak különböző formában volt jelen. A 20. század elején máshogy teltek egy röszkei termelő hétköznapjai, és máshogy egy malomtulajdonos vagy kereskedő élete. Lássuk a földművelők világát! A Szeged körüli paprikaföldek és…
Ugye, emlékeznek múlt heti cikkünkre, amikor a világhódító Kotányi-paprikáról és Kotányi ügyes reklámtevékenységéről írtunk? A folytatólagosság jegyében gyűjteményünk egy olyan darabját választottuk a hónap műtárgyának, ami szintén a tudatos marketing egy felülete volt. Bemutatjuk Szeredai József paprikásdobozát! Szeredai a szegedi paprikát a kalocsai rovására hirdette Némi előzetes információ: A II. világháború előtti Szeged sikeres paprikakereskedője…
Bálint Sándor nevét nem véletlenül ismeri jól a magyar és a nemzetközi tudományos közélet. A „legszögedibb szögedi” kifejezés, amivel a kutatót illetni szokták, érzékletesen jelzi, hogy Bálint Sándor érdeklődésének középpontjában Tisza menti szülővárosa állt. Eredményei ma is alapvető jelentőségűek a művészettörténet, a néprajztudomány, szűkebb értelemben pedig a folklorisztika és a népi vallásosság kutatása területén. Mai…
Április 17-én a PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum megnyitásának 12. évfordulóját ünnepeltük. Ebből az alkalomból egy olyan tárgy kapja a hónap műtárgya megtisztelő címét, amely szorosan kötődik a kezdetekhez. A hónap műtárgya: Jegyzetfüzet a Szánthó-hagyatékból Korábban már több cikkünkben említettük, hogy a Paprika Múzeum ötletét a szentmihálytelki paprikamalom-tulajdonos Szánthó család hagyatékának megvásárlása adta. Az izgalmas…
Ezekben a rendkívüli időkben, amikor aki csak teheti, otthon marad, a kapcsolattartás lehetőségei természetesen felértékelődnek. Mobilhálózat, internet szükséges a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz, az otthoni munkavégzéshez, szeretteink megnyugtatásához. Mindannyiunk alapélménye a lassú kapcsolat, a túlzottan igénybe vett rendszer miatti bosszankodás. Hogy a dolognak a humoros oldalát is lássuk, olvassuk el együtt a Pesti paprika egyik rövid történetét!…
Bálint Sándor néprajzkutató, művészettörténész, „a legszögedibb szögedi” 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvárosban. Idén tehát éppen 115 éve annak, hogy a jeles kutató meglátta a napvilágot, akinek munkássága a folklorsztika és a népi vallásosság kutatása terén egyaránt nemzetközi jelentőségű. Tudományos eredményein túl mindenképpen említést érdemel tanítványainak nyújtott önzetlen segítsége és mély emberszeretete is. Sok egyéb eredménye…
Előző heti témáinkhoz hasonlóan ismét egy régi Délmagyarország-cikket választottunk a bejegyzés tárgyául. Az 1959 augusztus 6-án kelt, „A vörös molnárok között” c. leírás fókuszában Alsóváros áll. Míg napjainkban a városrész autentikus jellegének megőrzésére törekszünk, addig a riport írója szerint a gyors modernizálás a cél. A paprikamolnárok és hasítók pedig a mindenkori munkások szerepében jelennek meg…
Emlékeznek még előző heti bejegyzésünkre? Biztos sokaknak feltűnt, hogy a szegedi paprika eredetvédelméről szóló, 1914. áprilisi Délmagyarország-cikk az első világháború közeledésének tükrében is értelmezhető. A mára kiválasztott 1954-es tudósításnak már a Rákosi-korszak ad keretet. Precíz leírást olvashatunk a hasítóban folyó mindennapi munkákról, természetesen olyan kulcsszavakkal megtűzdelve, mint például a pártkongresszus és a 200%-os teljesítmény. Ha…
Olvasóink bizonyára emlékeznek néhány héttel ezelőtt közölt írásunkra, melyben a szegedi paprika értékeit taglaltuk az élelmiszer-biztonsági világnap kapcsán. Érdekes, hogy a szegedi paprika és az importáru (jelen esetben a spanyol paprika) viszonya, a helyi értékek védelme és a termelők nehéz helyzete több mint száz évvel ezelőtt ugyanolyan aktuális kérdések voltak, mint napjainkban. A lenti szöveg…
