Pusztítás és újjáépítés. 140 éve történt a szegedi nagy árvíz

„Gergő napján gyütt be… Jaj bizony csúnya veszély vót…Nem is gyütt vóna be, de a nagy szél gyütt rá…De mán egy csónikot időnek előtte hoztam, hogy menekülhessek. Osztán gyütt a víz! Gurult, mint a por! Magosan! Bőgött!… No, mondtam is, annyi pénze az Istennek sincs, hogy Szeged városának a kárját kifizesse…” A Móricz Zsigmond szegedi…

Reggel malomtulajdonos, estére volt malomtulajdonos. Leltár a Szánthó-malomról

Egy 2000-ben elfogadott határozat szerint február 25-ét a kommunista diktatúra áldozatinak szentelt emléknapnak tekintjük. A most közölt leltár méltán tanúskodik arról, hogy ezen a napon a Szánthó család is megérdemli a tiszteletadást. A Szentmihálytelek életében oly nagy szerepet játszó Szánthó család emlékét már több cikkben felidéztük. Az először gabona-, majd paprikaőrléssel foglalkozó, Szánthó és Fiai néven…

A paprika-ribillió vége és a Szánthó család további sorsa

Múlt heti cikkünkben újra foglalkoztunk a mihálytelki malomtulajdonos Szánthó családdal. Szó esett a Szánthó Mihály és Fiai cégről, a jelentős technikai újításnak számító szabadalomról és a család szerepéről a paprikalázadásban. Mai írásunkban arról számolunk be, mi történt a család tagjaival a templom előtt történt összecsapás után, és hogy a későbbiekben milyen lehetőségeik voltak a boldogulásra. A…

Malomalapítás, szabadalom, paprikalázadás. A Szánthó család regényes története

A Szentmihálytelek – és általában az egész szegedi tájkörzet – paprikatermesztéséhez oly szorosan kötődő Szánthó családról születésnapi cikkünkben már említést tettünk. A malomtulajdonos család részletgazdag, precíz és számos területre kiterjedő hagyatéka adta ugyanis a Röszkei Paprika Múzeum létrehozásának ötletét. Mielőtt azonban egy kiállítóhely épült volna az emlékük köré, Szánthó Mihály és fiai élő és rendkívül…

A gabonától a paprikáig – Egy iratcsomótól egy múzeumig

Tizedik születésnapunkról már többször is megemlékeztünk, arról azonban eddig nem esett szó, mi adta az ötletet a Múzeum létrehozásához. Egy iratcsomótól jutottunk el a múzeumig. Minden egy hagyaték megvásárlásával kezdődött. A Röszkei Paprika Múzeum 2008-as megnyitása előtt Molnár Albert jutott hozzá a Szánthó család hagyatékához egy gyűjtőtől. Az irategyüttes fantasztikus információkat őriz. Dokumentálja, hogyan fordultak a…

Paprika és kolbászhús. A disznótor megfűszerezése

Közeledik András napja, november 30-a. Ez a nap egy régi, paraszti háztartásban több szempontból is különleges volt. András napján a lányok számos szerelmi jóslással próbálkozhattak, hogy megtudják, kihez is fognak férjhez menni. Ezen túlmenően azonban november 30-nak gazdasági jelentősége is volt. András napja a régiségben az aktív gazdasági munkák zárásának, és az első disznótor idejének…

Szegedi paprika a Nagy Háború után

Az első világháború – vagy ahogy akkoriban nevezték, a Nagy Háború – éppen száz évvel ezelőtt ért véget. Az Európa, majd később az egész világ életét felforgató globális háború 1914. július 28-án vette kezdetét, mikor Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásával robbant a „balkáni lőporos hordó”. Az összesen több, mint 15 millió életet követelő, véres időszak végeként…

Paprikaszagú folytatás: A szegedi dudás

Az elmúlt hetekben – Móricz Zsigmond szemszögéből – megismerkedhettünk az iparos réteget sújtó nyomorúsággal a szegedi papucs példáján keresztül. Továbbá egy jóval derűsebb hangulatú leírással is találkoztunk, a humoros és életrevaló szögedi emberről. Ez alkalommal lássuk, hogyan hatott Móriczra a szegedi dudás felkeresése.    Kint csúnya, száraz, hideg tél volt. A széles szegedi körúton éppenúgy szaladt a…

Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. A szegedi papucs

Egy alkalommal már előfordult, hogy a fűszerpaprika irodalmi vonatkozásait boncolgattuk. A továbbiakban szívesen kiterjesztenénk ezt a tevékenységet. Móricz Zsigmond Paprikaszagú levegőben. Írások Szegedről c. műve az író szegedi benyomásait összegzi, természetesen gazdagon fűszerezve. A terv szerint Móricz írását fejezetenként, időnként más témákkal megszakítva, tárjuk a kedves olvasó elé. Az első szakasz a Szegedi papucs címet…

Őszi sürgés-forgás: szedés és utóérlelés

Mindenki, aki valaha mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, jól tudja, hogy az őszi időszak követeli a legtöbb munkát. Nincs ez másként a fűszerpaprika esetében sem. A szedés, utóérlelés, majd a feldolgozás megkezdése számtalan kimerítő elfoglaltságot jelentett a múltban, és jelent napjainkban is. Korábban már többször szó esett róla, hogy a szedés hagyományosan Kisboldogasszony napján, azaz szeptember 8-án indult.…

Paprika és C-vitamin. 125 éve született Szent-Györgyi Albert

„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki”. Így fogalmazott az 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, az orvosi és élettani Nobel-díj birtokosa. Az évforduló miatt ez a cikk a tudós emléke előtt tiszteleg. Szent-Györgyi Albert mozgalmas életét és monumentális életművét természetesen lehetetlen tömörítve közölni. Egy nagy…

Alsóváros, Jámborváros, Paprikaváros

Alsóváros (régebben: Alszeged) mindig is Szeged azon városrésze volt, melyet magyar nemzetiségű lakosságáról, lakóinak szigorú, katolikus vallásáról és mezőgazdasági tevékenységéről ismertünk. A településrész jól elkülönült a Belvárostól (Palánktól), melynek heterogén népessége inkább üzleti és közigazgatási ügyekkel, szellemi tevékenységgel foglalkozott. A vízimalmairól ismert Felsőváros népe a Tiszán bonyolított közlekedési és szállítási feladatokat, illetve ipari tevékenységet folytatott, a szegényebb…