Múlt heti cikkünkben már említést tettünk a szeptember 17-én, Szentmihályon megrendezett hagyományőrző napról. Az előző szombaton le is zajlott az esemény, melyen Molnár Anita is előadást tartott. Mivel a szentmihályi kötődésű Nagy Bálint építész, a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője idén februárban hunyt el, egy visszaemlékező beszélgetés az ő emléke előtt tisztelgett. Anita az édesapja, Nagy István alakját idézte meg, aki az Új Élet szövetkezet vezetőjeként a mihálytelki paprikázás ismételt beindításának úttörője volt.
A kép forrása: www.delmagyar.hu
Nagy István, a szövetkezeti szervező és vezető
Nagy Istvánnak zavaros időkben, a paprikatermelő és -feldolgozó szövetkezetek működésének elején, kellett helytállnia. A szervező szemével kellett tekintenie a tradicionális gazdálkodási formák megszűnésére és egy olyan munka szövetkezeti szintű koordinálására, amit korábban családok végeztek. Akárcsak fia, Nagy Bálint az építészet terén, ő is igazi közösségi összefogást valósított meg. Egy olyan korban, amikor a hagyományos közösségek meggyengítése volt a cél.
Molnár Anita így ír róla A szögedi paprika című könyvében:
„Nagy István 1962 és 1976 között volt az Új Élet szövetkezet elnöke. Makói hagymatermesztő családból származott, Erdei Ferenc szociológus és Paraszt Párti politikus mellett nevelkedett, de élete nagy részét Szegeden élte le, a szegedi paprikának szentelte.”
„Mi, a szegedi tájban élő paraszti dolgozók, szeretjük a paprikát…”
„Tóth Imréné, az Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke így mesélt a társulásról és a téeszről általában:
>>Óriási feladat volt, óriási kihívás, fantasztikus emberek, rengeteg siker és kudarc. Az Új Élet volt a legnagyobb szövetkezet, részben ezért lett a termelési rendszer gazdája… Elődöm, Nagy Pista bácsi nagyszerűsége abban rejlett, hogy jó szakvezetőket gyűjtött maga köré. Szívügye volt a paprika, nemcsak a termeltetés, hanem a feldolgozás is…<<
Maga Nagy István a szegedi táj kötődését a paprikához így fogalmazta meg 1970-ben:
>>A táj népe – mint ősei évszázadokon keresztül – hűséggel kitart szeretett növénye mellett. A kitartás és hűség indoka részben objektív gazdasági eredetű. Megélhetést, kenyeret remélünk belőle, ezt a reményt azonban más kultúrákból is lehetne táplálni.
A mai számviteli feltételek mellett már egyértelműen bizonyított, hogy sok növény kedvezőbb önköltséggel és főleg kevesebb élőmunka ráfordítással termelhető, mint a fűszerpaprika. Nyilván így volt ez a múltban is. A hűség és kitartás indoka tehát elsősorban szubjektív, emberi eredetű. Mi, a szegedi tájban élő paraszti dolgozók szeretjük a paprikát, és hűséggel kívánunk maradni kedvenc növényünkhöz.<<”
Kiemelt képünk forrása: www.delmagyar.hu
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
