Az utóbbi időben számos múzeum közösségi oldalán válik egyre népszerűbbé a Hónap műtárgya – posztsorozat. A kezdeményezés lényege, hogy a látogatók közelebbről is megismerhessék egy-egy gyűjtemény érdekesebb vagy a kiállításban nem szereplő darabjait. Mivel tárlatunk anyaga iránt nagy az érdeklődés – és bőven van mit mesélnünk – mi is belekezdünk egy hasonló programba. Első „választottunk” a Malomújság 1940. november 1-ji száma.
Egy különlegesség az első alaklomra
Hogy miért? Mikor a múzeum alapításáról érdeklődtek, már többször elmeséltük, hogy az ötletet egy hagyaték megvásárlása adta. Már több mint tíz éve, 2008-ban, adta el egy gyűjtő a Szánthó-család hagyatékát Molnár Albertnek. Mivel a dokumentumok teljes képet festenek a paprikamolnárok hétköznapi és üzleti életéről, a PaprikaMolnár Kft-nél úgy vélték, a hagyaték megérdemli, hogy egy paprikatörténeti kiállítás magja lehessen. A Malomújság is ekkor került Röszkére. Mivel a kiállítás eredőjének tekinthető hagyaték része, mindenképpen érdemes az első helyre a bemutatott műtárgyak között.
Innovatív gondolkodásmód, műszaki tehetség, malomszabadalom, gépesítés, részvétel az oktatásban, Szánthó és Fiai, Szentmihálytelek, Paprika-ribillió, templomépítési törekvések…Ez csak néhány kulcsszó a Szánthó-családról, akikkel már több cikkben foglalkoztunk.
A Malomújság
Szánthó Mihály, na és fiai, József és Lajos, érdeklődésére természetesen számot tarthatott a budapesti kiadású, Császár Ferenc szerkesztette folyóirat. A periodikának egyébként havi három száma jelent meg, minden hónap 1-jén, 10-én és 20-án. 1940-ben a Malomújság már a 6. évfolyamnál tartott.
A Malomújság cikke a paprikamalmi munkabérekről
Ahogy számos paprikatermelő, Szánthó Mihály és fiai is a gabonamolnár-szakma elsajátítása után fordultak a paprika felé. A két tevékenység szoros összefüggését mutatja, hogy a Malomújság kiválasztott számában a következő témában is olvashatunk cikkeket: A búzaminőség malomipari értékelése; A búzaminősítés elmélete; (A búza minősége: annak sütésre való felhasználási értéke); Tudósítás a nemzetközi gabonapiacról, (USA, Kanada, Argentína); Gabonaárszabályozás a visszatért (keleti és erdélyi) területeken; Versenytárgyalások kihirdetése lisztszállításra…stb.
A folyóirat időszakának történeti-politikai hátteréből is felvillant egy pillanatképet. Egy cikk arról számol be, hogy Gróf Teleki Pál miniszterelnök bevonná az Alkotmányreformba az érdekképviseleteket, köztük a malomipar képviselőit.
A Malomújság természetesen a hasonló szakmát végző és hasonló érdeklődésű iparosok elsődleges fóruma is volt. A tengernyi hirdetés – melyek között a malomszükségleti cikkektől a tengeri-szárítógépen, a fáradtolajon és a regeneráló készülékeken át a csapágyakig és a Ganz-hengerszékekig tulajdonképpen minden megjelenik – is a lap ezen funkcióját illusztrálja.
Számunkra mégis a paprikamalmi munkabérekről szóló leírás bír a legnagyobb fontossággal. A cikket érdemes a történelmi háttér, a háborús időszak kontextusában értelmezni. A rendelet egy részlete így hangzik: „…a munka idejére eső kereset nem lehet kevesebb, mint a jelen határozat értelmében a megfelelő munkahelyen és munkabércsoportban a teljesítés idejére eső legkisebb munkabér.” Mindez nem hagy kétséget afelől, hogy az egész országra kiterjesztett, központi beavatkozás az inflációs hatásokat próbálja ellensúlyozni. Bár a háborús helyzet szerencsére már nem aktuális, a probléma mégis folyamatosan jelen van. Hiszen a munkabérek kérdése napjainkban is fennálló, akut probléma.
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
