Múlt heti cikkünkben már írtunk róla, hogy a – ma már talán túlzottan is csillogó – négyhetes advent elődeinknek még az elcsendesedést, a böjtöt, a nyugodt felkészülést jelentette. Karácsony 25-én kezdődött, 24-e csupán az ünnep előestéje (vigíliája) volt. Mivel pont a mai napra esik, vizsgáljuk meg közelebbről! Különös tekintettel a karácsonyi asztal gazdag szimbolikájára.
December 24-e és az örömteli böjt
Ez a nap még a várakozásé volt. Vártak az advent és a böjt végére, a téli napforduló után a sötétség visszavonulására, az egyre növekvő fényre, Krisztus születésére, az igazi ünnepre. Míg napjainkban december 24-ét már ajándékbontás és gazdag vacsora jellemzi, addig egy régi alsóvárosi paprikatermelő még böjtöt tartott Ádám-Éva napján.
Karácsony böjtje, akárcsak hamvazószerda és nagypéntek, a legszigorúbb böjti napok közé tartozott. Mégis örömteli (gaudiosum) böjt volt ez, melynek napját sokan són, kenyéren és vízen töltötték el, és este is csak a legegyszerűbb ételek kerültek az asztalra.
A Krisztus születésére és az ünnepre való várakozást a néphagyományban az általános vendégvárás szokásrendszere is kiegészítette. Ezen a napon Szegeden is jellemző volt, hogy a bejárati ajtót egy kicsit nyitva hagyták, hogy azon „a Kisjézus könnyen betaláljon”, és hogy ne maradjon zárva a rokonok vagy barátok előtt se.
Estére aztán mindenki hazatért (sok helyen még a kölcsönkért dolgokat is visszakérték, hogy minden és mindenki a helyére kerüljön), és a család apraja-nagyja helyet foglalt a karácsonyi asztal körül.
A karácsonyi asztal mágikus ereje
A karácsonyi asztal jóval több volt, mint egy tálalásra alkalmas bútordarab. Az ünnep ígéretét, a jövőbe vetett várakozást, a család egységét jelentette, és mint ennyi pozitívum megtestesítője, az egész magyar nyelvterületen szerencsehozó és bőségvarázsló funkcióval bírt.
Különösen a Nyugat-Dunántúlon volt jellemző egy, kifejezetten erre az alkalomra tartogatott, díszes kivitelezésű, karácsonyi abrosz használata. Az abrosz nem csupán karácsonykor kapott aktív szerepet: Tavasszal abból vetettek, hogy biztosítsák a termés bőségét.
A karácsonyi asztal ereje a körülötte elhelyezett tárgyakra is hatást gyakorolt. Bálint Sándor is leírta, hogy Szeged környékén lószerszámot, takarmányt tettek alá, mert hitük szerint így egész évben védhették az állatok egészségét is.
És hogy mi került az asztalra? 24-én este böjti ételek, mint például halászlé és mákos guba, az ünnepi fogások mellett pedig kulcsszerepet kapott egy teljes vekni kenyér. Az asztalra gyakran egy kalácsot is helyeztek, hogy ez is egész évben rendelkezésre álljon majd. Tipikus karácsonyi ételnek számított továbbá az alma, a dió, a sült tök és a méz.
Még a karácsonyi asztalon maradt morzsának is „varázsereje” volt. Úgy tartották, ha kiöntik a tyúkoknak, azok sokkal jobban fognak tojni.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
