A címbéli idézet Szent-Györgyi Alberttől származik, akinek tudományos munkáját már több cikkben is idéztük. Gyakran említettük egyik legnagyobb elismerését, miszerint ő is a magyar Nobel-díjasok közé tartozik. Ahogy az utóbbi hetek híradásaiból megtudtuk, ez a csoport most tovább gyarapodott. Valószínűleg mindenki büszkén figyelt fel az újabb két, Nobel-díjjal kitüntetett magyar kutatóra.
A legújabb magyar Nobel-díjasok
„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát és közben arra gondolni, amire még senki.” – újabb kifejező idézet Szent-Györgyitől, és mintha különösen igaz lenne a természettudományok művelőire.
Ha átböngésszük a rangos kitüntetéssel elismert magyar kutatók névsorát, azt fogjuk látni, hogy különösen reál vonalon voltunk erősek. A díjazottak között legtöbben az orvosi-élettani, fizikai vagy kémiai kategóriában szereztek elismerést. Jó példát jelent Békésy György, Lénárd Fülöp, Wigner Jenő, Hevesy György vagy Polányi János Károly munkássága.
Ugyanez igaz az idén októberben Nobel-díjjal jutalmazott Karikó Katalin és Krausz Ferenc esetében is.
Karikó Katalin az orvosi-élettani Nobel-díjat nyerte el, Drew Weissmann amerikai mikrobiológussal megosztva. Karikó neve már a koronavírus járvánnyal kapcsolatos hírekből is ismerős lehet, az elismerést az mRNS-alapú vakcinák létrehozását megalapozó felfedezéseikért kapták.
A kép forrása: Hegedűs Róbert, MTI
Krausz Ferenc szintén megosztva jutott a fizikai Nobel-díjhoz: Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel közösen, „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.
A kép forrása: MPI for Quantum Optics
Szent-Györgyi és a hazai kutatómunka
Karikóban és Krauszban közös, hogy – akárcsak a magyar Nobel-díjasok között szinte mindenki – kutatásaikat nem itthon végezték, mindketten Németországban dolgoznak.
Orvosi diplomája megszerzése után Szent-Györgyi Albert is kalandozott külföldön: Az I. világháború lezárulása után Hollandiában és Németországban tanult. Csak Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter személyes kérésére tért haza, 1930-ban. Ugyanebben az évben helyezkedett el a kedvéért létrehozott szegedi biokémia tanszék élén.
1931-ben kezdte el vizsgálni a paprikát. Állítólag nem szerette ezt a zöldséget, ezért mikor a felesége paprikával kínálta, azt mondta neki: „Ezt majd megvizsgálom a laborban.” Ez volt a nagy felfedezés első lépése.
Talán ez is csak a szóbeszéd része, de azt mondják, hogy míg a tudós nagy tételben dolgozta fel a fűszerpaprikát, akár Röszkétől Szegedig is állhatott a szekérsor.
Felfedezésének tárgyát, a C-vitamint, valójában már Szent-Györgyi Albert előtt is ismerte a tudományos világ. A Nobel-díjas kutatás tárgya az anyag izolálása és pontos kémiai képletének leírása volt. A díjat 1937-ben ítélték neki. Máig ő az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki kutatását hazájában végezte.
A kép forrása: 74535, Fortepan, a Semmelweis Egyetem Levéltára
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
A kiemelt kép forrása: elte.hu
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
