Törés és őrlés a régi recept szerint

Korábban már szenteltem egy bejegyzést a szedésnek és utóérlelésnek mint az éppen aktuális munkáknak. Az idő múlásával az előbbi két munkafolyamat lassan túlhaladottá válik, nézzük tehát, hogy mi történik a terméssel, ha az utóérlelés is befejeződött. A következő bejegyzésben a törés és őrlés egykori menetét igyekszem bemutatni. A csörgősre szárított paprikát eleinte zsákba tették, megtaposták,…

Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Dohány és paprika összefüggései – másodszor

Az előző héten megkezdett téma – dohány- és paprikatermesztés összefüggései, magyarországi dohánytermesztés – folytatását a jelenlegi bejegyzésben tervezem. Magyarországra a növény és a dohányzás divatja a 16. században érkezett. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái, a törökök, a német és görög kereskedők voltak. A keleti, balkáni kapcsolat tehát ugyanúgy hangsúlyos, mint a paprika esetében. Míg…

Paprika a dohánytermesztés talaján I.

Bár a dohánytermesztés nem éppen a Paprika Múzeumba illő téma, helytörténeti jelentősége és a paprikatermesztéshez való kötődése mégis izgalmassá teszi. Hiszen a híres röszkei paprikatermesztés tulajdonképpen a dohánykultúrán alapul, a dohánytermesztés felvirágzása, majd megszűnése teremtette meg a paprikatermesztés lehetőségét. Ezen a héten – és a következőn – a dohánytermesztés, Röszke és a paprika kapcsolatának bemutatására…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…

Csak tudományosan: Egy kis rendszertan és kémia

Ebben a bejegyzésben a rendszertan és a kémia területéről igyekszem bemutatni néhány, a fűszerpaprikát érintő alapfogalmat. A leírást a növény taxonómiai besorolásával kezdem, később áttérek legmeghatározóbb külső jellemzőinek, és a háttérben álló vegyészeti folyamatoknak az ismertetésére. Lássuk a rendszertan területét: A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a burgonyafélék családjába (Solanaceae), a Capsicum nemzetségbe, a…

Miért éppen Mexikó? Paprika a világ körül I.

Bár a fűszerpaprikát és a különböző őrleményeket hajlamosak vagyunk a magyar konyha alapelemeinek tekinteni, a növény amerikai eredete vitathatatlan. Kiindulópontja és legalapvetőbb közege pedig ma is Mexikó. A fűszerpaprika és chili tulajdonképpen a világ legelterjedtebb konyhanövényei. A következő posztban igyekszem bemutatni, hogyan „viselkedik” a paprika idegen, egzotikus étkezési kultúrák részeként. A magyar konyha főleg színezi,…

Papar, paparka, paprika. Az elnevezés története

A paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. A paprika és a növény őshazájában ismert, amerikai neve, a chili között vajmi kevés hasonlóság van, az elnevezés mégis a magyar nyelvből vált nemzetközileg ismertté. Sok nyelvben nem tesznek különbséget – legfeljebb jelzők segítségével – a bors és a…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Kutatás és paprika. Néprajzi és orvostudományi eredmények.

Tudományos kutatás és fűszerpaprika. A két elem társítása talán szokatlannak tűnik, mégis kulturális értékeket, orvostudományi áttöréseket takar. A téma aktualitása, hogy Bálint Sándor néprajzkutató 1980-ban bekövetkezett halálának évfordulója május 10-én esedékes. A cikkben két példát szeretnék bemutatni a fűszerpaprika tudományos kutatás keretein belül történő megjelenéséről, először a bölcsészet-, másodszor pedig a természettudományok köréből. Kezdjük a…

Természetes orvosság: A gyógyító kapszaicin

Valószínűleg már mindenki sokat hallott a paprikával készíthető receptekről, a növény egzotikus alkalmazási lehetőségeiről különféle Európán kívüli országokban, sőt, dekorációs célokra való alkalmazásáról is. Most igyekszem bebizonyítani, hogy a paprika nemcsak szép és ízletes, hanem – a kapszaicin nevű anyag révén – igen jó hatással van az egészségünkre is. Ahogy a csípős ételek egyre nagyobb…