Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai

Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?   Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…

„Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története. A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben…

Naccsága és Vince bácsi. Újabb szentmihályi életképek

A múlt heti bejegyzés  már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…

Az angol, aki a malmot megjárta, és földbe gyökerezett a lába

Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…

Egy „párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most

A javában zajló Szeged Napja Ünnepségsorozat kapcsán ebben a bejegyzésben lássuk a város egy emblematikus tárgyának rövid történetét! A paprikához hasonlóan a kézzel varrott és hímzett, díszes papucsot is igazi hungarikumnak, sőt szegedikumnak tartjuk. Ha azonban a lábbeli eredetét vizsgáljuk, az idegen hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a papucs szó ugyanis török eredetű,…

„…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…

„Szegedet a paprika helyezte földünk térképére”

A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…

Visszaemlékezés Vastag József tollából. Az őrlés lehetőségei

Az elmúlt hetekben többször került már terítékre Vastag Józseftől származó visszaemlékezés. Olvasóinkat ez alkalommal is arra buzdítjuk, hogy – amennyiben szívesen tennének közzé Vastag Tanár Urat érintő emlékeket – anyagaikkal forduljanak hozzánk. A dokumentumok, fényképek megosztása a lentiekhez hasonló közös értéket, megőrzésre méltó tudást eredményez. Az alábbi szöveg 1989-ben Röszkén kelt, és az áztatás leírása…

Gyűjtsünk együtt! Felhívás Vastag József hagyatékának közös feldolgozására

Ezen a héten folytatjuk korábban megkezdett, népszerű témánkat: A röszkei paprikás társadalom kiváló ismerőjének, Vastag Jószefnek ránk maradt anyagit tesszük közzé. Az előző bejegyzésekben már terítékre kerültek a termesztés archaikus módszerei és a termesztők családszervezete is. Ez alkalommal a szárítás és az áztatás leírásával kezdjük, és egy Önökhöz szóló kéréssel, közös munkára való felhívással, fejezzük…

10 éves a röszkei Paprika Múzeum

Tízévesek lettünk. 2008. április 17-én nyitottuk meg ünnepélyesen a röszkei Paprika Múzeumot. Az azóta eltelt tíz évben több, mint tízezer vendéget fogadtunk Magyarországról, a Kárpát-medencéből, és azon túlról. A Paprika Múzeum létrehozásakor célunk azt volt, hogy emléket állítsunk a szegedi és Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika…

Torokfájás, láz? 7 paprikamag csodatévő ereje

Esett már szó a paprika termesztéséről, dekoratív oldaláról és a kapszaicin áldásos hatásáról is. Most azonban lássuk, hogy miként használta a csípős paprikát orvosságként a 19. századi szegedi parasztság! Mivel az orvosok szolgáltatásai még a múlt század első felében sem voltak magától értetődőek, a régi parasztság számára egyértelmű volt, hogy saját gyógyíttatásáról gondoskodik. Pontosabban azért…

„Rika, rika, paprika…” Fűszerpaprika a magyar folklórban

A piros, csípős fűszerpaprika – amerikai eredete ellenére – a magyar kultúra szignifikáns eleme, nemzeti identitásunk része. Erre már a legjellemzőbb ételeink (töltött káposzta, pörkölt, halászlé…stb.) is bizonyítékot jelentenek, a fűszer azonban ezenkívül népművészetünkben és népköltészetünkben is erősen jelen van. Ki ne ismerné például a kalocsai hímzést? A nemzetközi hírű ornamentikában, a fehér alapon tarkálló…