Szentmihály II. A Lábdy- és a Szánthó-malom

Ebben a bejegyzésben a múlt héten elkezdett szentmihályi téma befejezését tervezem. Molnárné Szekeres Judit cikkének második szakasza következik: Bizonyára sokan emlékeznek Szögi Antalra és családjára, akik a Hűvös közben laktak egykor. Ők is foglalkoztak paprikakikészítéssel. Idős Szögi Antalné mindig azzal biztatta a panaszkodó, fiatal munkásokat, hogy „nézzétek lányok, én is dolgozok, és az enyémet egy csöppet…

Dohány és paprika összefüggései – másodszor

Az előző héten megkezdett téma – dohány- és paprikatermesztés összefüggései, magyarországi dohánytermesztés – folytatását a jelenlegi bejegyzésben tervezem. Magyarországra a növény és a dohányzás divatja a 16. században érkezett. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldoskatonái, a törökök, a német és görög kereskedők voltak. A keleti, balkáni kapcsolat tehát ugyanúgy hangsúlyos, mint a paprika esetében. Míg…

Paprika a dohánytermesztés talaján I.

Bár a dohánytermesztés nem éppen a Paprika Múzeumba illő téma, helytörténeti jelentősége és a paprikatermesztéshez való kötődése mégis izgalmassá teszi. Hiszen a híres röszkei paprikatermesztés tulajdonképpen a dohánykultúrán alapul, a dohánytermesztés felvirágzása, majd megszűnése teremtette meg a paprikatermesztés lehetőségét. Ezen a héten – és a következőn – a dohánytermesztés, Röszke és a paprika kapcsolatának bemutatására…

A szegedi paprikások társadalma. Kufák és molnárok

A paprikatermelők társadalma, munkaszervezete még számos adattal bővíthető. Éppen ezért a jelenlegi bejegyzésben a múlt héten elkezdett téma további kifejtését tervezem. Az őrlés megjelenése előtt a termelő maga dolgozta fel a termést: füzérbe fűzte, hasította, szárította, törte a paprikát. A feldolgozás fejlődésével, a csípmentes őrlemény iránti igény megjelenésével, a termelés és feldolgozás részben szétvált. A…

Paprikás társadalom Szegeden és környékén

A paprikás társadalom, a szegedi paprikatermelés ősfészke Alsóváros és a Szegedtől délre és nyugatra eső fekete földek és barna homok: Röszke, Szentmihály, Hattyas, Gyálarét, Domaszék, Nagyszéksós települések újkori fellendülése az Alsóvárosról kitelepülő kertészettel, dohány- és paprikatermeléssel foglalkozó családoknak köszönhető. A szegedi paprikát a 19. század közepéig a családi parasztgazdaságok termesztették és dolgozták fel a maguk…

Csak tudományosan: Egy kis rendszertan és kémia

Ebben a bejegyzésben a rendszertan és a kémia területéről igyekszem bemutatni néhány, a fűszerpaprikát érintő alapfogalmat. A leírást a növény taxonómiai besorolásával kezdem, később áttérek legmeghatározóbb külső jellemzőinek, és a háttérben álló vegyészeti folyamatoknak az ismertetésére. Lássuk a rendszertan területét: A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a burgonyafélék családjába (Solanaceae), a Capsicum nemzetségbe, a…

Miért éppen Mexikó? Paprika a világ körül I.

Bár a fűszerpaprikát és a különböző őrleményeket hajlamosak vagyunk a magyar konyha alapelemeinek tekinteni, a növény amerikai eredete vitathatatlan. Kiindulópontja és legalapvetőbb közege pedig ma is Mexikó. A fűszerpaprika és chili tulajdonképpen a világ legelterjedtebb konyhanövényei. A következő posztban igyekszem bemutatni, hogyan „viselkedik” a paprika idegen, egzotikus étkezési kultúrák részeként. A magyar konyha főleg színezi,…

Papar, paparka, paprika. Az elnevezés története

A paprika jelentősége a magyar gasztronómiában közismert és vitathatatlan, az elnevezés eredete azonban valószínűleg tisztázást igényel. A paprika és a növény őshazájában ismert, amerikai neve, a chili között vajmi kevés hasonlóság van, az elnevezés mégis a magyar nyelvből vált nemzetközileg ismertté. Sok nyelvben nem tesznek különbséget – legfeljebb jelzők segítségével – a bors és a…

Kikészítés: hasítás és szárítás. A feldolgozás anno.

Napjainkban talán már természetesnek vesszük, hogy az őrölt paprika készen megvásárolható, a zöldség feldolgozását modern üzemek végzik. A 20. század közepéig azonban az őrleményig hosszú és fáradtságos út vezetett. Ebben a bejegyzésben a kikészítés bemutatására törekszem. Kikészítésnek nevezzük a szikkasztott füzérek feldolgozását, őrlésre való előkészítését, mely több munkafázisból állt: Hasítás, szárítás, törés, rostálás, melynek végeredménye,…

Kutatás és paprika. Néprajzi és orvostudományi eredmények.

Tudományos kutatás és fűszerpaprika. A két elem társítása talán szokatlannak tűnik, mégis kulturális értékeket, orvostudományi áttöréseket takar. A téma aktualitása, hogy Bálint Sándor néprajzkutató 1980-ban bekövetkezett halálának évfordulója május 10-én esedékes. A cikkben két példát szeretnék bemutatni a fűszerpaprika tudományos kutatás keretein belül történő megjelenéséről, először a bölcsészet-, másodszor pedig a természettudományok köréből. Kezdjük a…

Természetes orvosság: A gyógyító kapszaicin

Valószínűleg már mindenki sokat hallott a paprikával készíthető receptekről, a növény egzotikus alkalmazási lehetőségeiről különféle Európán kívüli országokban, sőt, dekorációs célokra való alkalmazásáról is. Most igyekszem bebizonyítani, hogy a paprika nemcsak szép és ízletes, hanem – a kapszaicin nevű anyag révén – igen jó hatással van az egészségünkre is. Ahogy a csípős ételek egyre nagyobb…

Paprika és a többi újvilági növény

A paprika és a többi újvilági növény

Milyen növények „társaságában” érkezett hozzánk a paprika? Az új fajok milyen hatással voltak az újkori magyar népi táplálkozásra? Az újvilági növények érkezése előtt egy magyar szakács igen kevés zöldség közül válogathatott. Használhatott hagymát, sárgarépát és petrezselymet, sőt káposztát is, bár ez utóbbi Ázsiából került hozzánk, de további lehetőségei alig voltak. Azt mondják, Európa és Amerika…