Új sorozatunkat olyan hivatások bemutatásának szenteljük, melyek képviselői a régi, szegedi társadalom részeként hozzájárultak a fűszerpaprika világmárkává válásához. Legutóbb a paprikakofa portréjára fókuszáltunk, most ideje, hogy a pirosmolnár alakja kapjon figyelmet!
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Paprika- és malomtörténelem
Most, amikor a VI. Röszkei Rózsapaprika Nap kapcsán a háziipari paprikafeldolgozás megelevenítésére készülünk, a pirosmolnár alakjának segítségével a szegedi paprika nagyipari múltját is felidézzük.
A szegedi paprika hírneve és a malomipar hatékonysága hazánkban párhuzamosan nőtt a 19. század során. Ahogy az őrlemény egyre keresettebb termék lett, tömeges előállításának technikai háttere is folyamatosan fejlődött.
A száraz paprikabőr őrléséhez nem volt szükség teljesen új módszertan kialakítására. A fűszer előállításához a gabonafeldolgozás malmi körülményei is jól használhatónak bizonyultak. A szögedi paprika, Molnár Anita munkája, Pirosmalom, pirosmónár, édösmalom, erősmalom c. fejezete szerint a paprika őrlése kezdetben a Tisza erejével hajtott vízimalmokkal történt. Az első, paprikafeldolgozással is foglalkozó vízimalmok tulajdonosainak nevét Bálint Sándortól tudjuk: Csonka Vince, Csonka Ignác, Katona Antal, Peregi Mihály, Szánthó Ferenc és Varga József is foglalkoztak a fűszer előállításával.
Később az állati erővel működtetett szárazmalmokat is használták, majd megjelentek a gőzmalmok is, és egyre általánosabbá vált a paprika hengerek vagy malomkövek közötti őrlése.
A pirosmolnár feladatköre
A paprika feldolgozására specializálódott malmok megjelenésével a működésükért felelős szakember, a pirosmolnár hivatása is kikristályosodott.
A molnár felelőssége nem merült ki az őrlésben. Ő végezte a malomkövek faragását, beállítását, ő öntötte föl a paprikát, zsákolt, szitált, és közben folyamatosan figyelte az őrlés menetét. A pirosmolnár maga garantálta termékének kiválóságát, a paprikaőrlemény minőségét ugyanis nemcsak az alapanyag határozta meg, hanem az is, hogy hogyan bántak vele a malomban.
A paprikakő két részből állt: Egy mozdulatlan alsókőből és egy forgó felsőkőből. A két kő érdes felülete között történt az aprítás, miközben a molnárnak arra is ügyelnie kellett, hogy a megfelelő szemcseméret mellett a paprika értékes színe is megmaradjon. A köves őrlésnél ugyanis az egyes őrlési fokozatoknak fontos szerepük volt a piros szín kiemelésében és megtartásában.
A régi szegediek arra törekedtek, hogy külön dolgozzák fel az édes és a csípős paprikát, azaz külön édösmónár és erősmónár végezte a munkát.
A szegedi pirosmolnár szakértelme a 20. század elejére messze földön híressé vált: Más paprikatermő területek iparosai is tőlük tanultak, Érsekújvárra, Temesvárra, sőt a bécsi Kotányi-malomba is hívták őket őrölni. Elhivatottságuk, szorgalmuk és sokirányú tehetségük közvetlenül járult tehát hozzá a szegedi paprika, és ezzel együtt Szeged sikeréhez.
Még több részlet A szögedi paprika című könyvben!
Szívesen megtudnád, milyen történetek állnak a minőségi termékek mögött? A fűszerpaprika fogyasztása során az őrlemény múltját is megízlelnéd? Webáruházunk kínálata nem létezhetne a Molnár Anita könyvében vázolt folyamatok nélkül. A szögedi paprika című kötetben kontinenseken átívelő kereskedelemről, szántóföldi munkáról, malomipari fejlesztésekről, Szeged múltjáról és a magyar paprika jövőjéről esik szó.
Megújult a Paprikamolnár webáruháza. Több termék, szebb csomagolások, könnyebb kereshetőség: www.paprikawebaruhaz.hu
Tetszett a cikk? Ha szeretne még paprikás és fűszeres témában, heti rendszerességgel cikket olvasni, hírt kapni az ÚJ paprika elkészültéről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Feliratkozás után letöltheti Fűszerpaprika Kisokosunkat.
