A PaprikaMolnár Papria Blog-ja a szegedi paprikakultúra 200 éves történetét kutatja.

Paprika Malom, Múzeum és Blog

A PaprikaMolnár családi vállalkozás a hagyományos szegedi fűszerpaprika tájkörzetben. Ötvözzük a gyártást a hagyományőrzéssel: a Paprika Malomban friss fűszerpaprikát őrlünk, a Paprika Múzeumban a gazdag paprikás örökséget mutatjuk be.

A Paprika Blog hetente publikálja írásait a múzeumból, régi újságokból, kutatásokból, irodalomból és a helyiek történeteiből. A Paprika Blog bejegyzései elérhetőek hírlevél formájában is, feliratkozni itt lehet: https://www.paprikamolnar.hu/ Feliratkozás után megküldjük postaládájába Fűszerpaprika Kisokosunkat.

Fehér virágok, piros termések. Paprika és népművészet

Az paprika esztétikai oldala tulajdonképpen az idők kezdetétől magától értetődő. A növény friss, zöld levelei, hófehér virágai természetesen nagyon dekoratívak, impozáns, égőpiros termése díszítésre ugyanolyan alkalmas mint fűszerezésre. Bár a paprika (Európába érkezése után szép lassan) a magyar kultúra részévé vált, eredeti származási helyéről sem feledkezhetünk meg. Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában szintén elfogyasztották, csípős füstjével…

Csapjunk bele a lecsóba!

Ahogy a június júliusba fordul, és egyik meleg nyári nap következik a másikra, a paradicsom és a paprika lassan beérik a kertekben. Közeledik a lecsószezon, ebből az alkalomból pedig lássunk néhány érdekességet nyári kedvencünkről! Csapjunk bele a lecsóba! A lecsót mindenki ismeri, ha máshonnan nem, hát a bájos Walt Disney-meséből. Remy, a patkány ugyan nem…

Nagy durranás 3 percben! Paprika és PaprikaMolnár a TV-ben!

Ezt az angol nyelvű videót a CNN-hez tartozó Great Big Story csapata készítette. A klip pontosan az, aminek a neve ígéri: Nagy durranás egy kis idő alatt, magyar történelmi epizódok és gasztronómiai sajátosságok 3 percben – gazdagon fűszerezve! A forgatócsoport a külföldi célközönségnek gyorsan bemutatja Budapestet, a parlament látképét, majd paprikás nemzeti ételeink garmadáját. Továbbá néhány…

Munka a földeken. Egy paprikatermesztő család nyári napjai

Ha felmerül a paprikatermesztés kérdése, leggyakrabban az ültetés és a feldolgozás megerőltető munkafolyamatairól van szó. De mi történik, míg az apró palánta érett, piros paprikahüvelyektől roskadozó növénnyé válik? Milyen munkákkal teltek a tikkadt nyári napok?   Akár palántázással kerültek a növények a földbe, akár helyrevetett módszerrel (Bálint Sándor néprajzkutató leírása szerint ezt leginkább a röszkeiek kedvelték), az…

Soha nincs jó idő, mindig esik az eső…

…mondja a népdal, és – bár éppen az állandó elégedetlenségre figyelmeztet némi iróniával – az elmúlt napokat tekintve teljesen igaza van. Az ültetés óta rendkívül nedves az idő, 150 mm eső hullott le.    A fiatal, fejlődő növények nem igényelnek sok vizet. Nagy igazság, hogy a paprika jobban tűri a szomjúságot, mint a túlöntözést. Az idei…

„Akiért a harang szól”. Alsóváros népe és a paprikaharang

Korábban már sok szó esett a paprikáról mint ételeink alapvető fűszeréről vagy mint Szeged népének elsődleges tevékenységéről és megélhetési formájáról a 20. században. Most azonban lássuk, milyen erős kapocs lehet egy közösség életében, hogyan segíthet megvalósítani egy csoport közös céljait. Mindezt jól példázza a paprikaharang története. A történet az I. világháború sötét, fegyverropogástól hangos éveiben…

Naccsága és Vince bácsi. Újabb szentmihályi életképek

A múlt heti bejegyzés  már felvillantott néhány epizódot a Szentmihályi életutak c. kötetre hivatkozva. Ebben a cikkben folytatjuk a korábban elkezdett témát: Lábdy Mária visszaemlékezésein keresztül lássuk, hogyan is festett egy éjszakai műszak a malomban, min különbözött össze Naccsága és Vince bácsi és hogyan osztották be egymás közt a feladatokat a Lábdy-szülők. Anyáékat nagyon szerették a falusiak,…

Az angol, aki a malmot megjárta, és földbe gyökerezett a lába

Egy korábbi bejegyzésben hivatkoztam már a Szentmihályi életutak című, informatív helytörténeti kiadványra. Most azonban – a különféle „paprikás” életutak között – olvassuk változatlan formában a malomtulajdonos Lábdy Ákos negyedik gyermekének, Máriának (1914-2007) visszaemlékezéseit: „Apa minden reggel 5-kor gyalog ment ki a városból Szentmihályra, ahol darálót működtetett, ő darált. Ez jóval Trianon előtt volt még. Apa dolgozott…

Egy „párjanincs” lábbeli története. Szegedi papucs akkor és most

A javában zajló Szeged Napja Ünnepségsorozat kapcsán ebben a bejegyzésben lássuk a város egy emblematikus tárgyának rövid történetét! A paprikához hasonlóan a kézzel varrott és hímzett, díszes papucsot is igazi hungarikumnak, sőt szegedikumnak tartjuk. Ha azonban a lábbeli eredetét vizsgáljuk, az idegen hatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Maga a papucs szó ugyanis török eredetű,…

„…olyan mint a halott: vinni kő.” Az ültetés fortélyai

A palántanevelés és a szántóföldi termesztés között minden bizonnyal az ültetés folyamata jelenti az átmenetet. Ez pedig a napokban aktuális feladatot jelent, hiszen a régi paprikatermesztők bölcsessége szerint Fagyosszentek elmúltával lehet hozzáfogni az érzékeny, zsenge növények kiültetéséhez. Pongrác, Szervác és Bonifác napja (azaz május 12; 13; és 14.) után tehát nagy valószínűséggel már nem következik…

„Szegedet a paprika helyezte földünk térképére”

A fenti mondást – mely egy amerikai magyar kereskedőtől származik – szinte mindig idézik, ha szó esik a szegedi paprika és a város fejlődésének összefüggéseiről. A Szeged Napja Ünnepségsorozat (2018. május 18-27.) alkalmából ebben a bejegyzésben a paprikatermesztés és a városiasodás összefüggéseiről ejtünk szót. A Vastag József-cikkekben megfogalmazott felhívás pedig továbbra is érvényes: Ha valaki…

Visszaemlékezés Vastag József tollából. Az őrlés lehetőségei

Az elmúlt hetekben többször került már terítékre Vastag Józseftől származó visszaemlékezés. Olvasóinkat ez alkalommal is arra buzdítjuk, hogy – amennyiben szívesen tennének közzé Vastag Tanár Urat érintő emlékeket – anyagaikkal forduljanak hozzánk. A dokumentumok, fényképek megosztása a lentiekhez hasonló közös értéket, megőrzésre méltó tudást eredményez. Az alábbi szöveg 1989-ben Röszkén kelt, és az áztatás leírása…